|
|
Bánki Donát Bakonybánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1. Mérnök, gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár. Az első európai hírű magyar gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Műszaki Egyetem tanára és a Gépészmérnöki Osztály volt dékánja. Mérnöki alkotásait, tudományos tevékenységét oktató munkáját itthon és külföldön is már életében elismerték. Nevét őrzi számos közterület és egyéb oktatási intézmények mellett a Budapesten található műszaki főiskolák egyike. Találmányainak döntő része a benzinmotorokkal kapcsolatos, az autógyártás hőskorából. Csonka János kollégájával különösen sikeres együttműködésben végeztek újító munkát, melynek legkiemelkedőbb és legismertebb eredménye a karburátor, vagy más néven a porlasztó. |
Híres magyar feltalálók
A világ technikai fejlődését vagy mai hétköznapjainkat meghatározó magyar műszaki találmányok és alkotóik
|
|
Bíró László József Budapest, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires, 1985. november 24. A golyóstoll feltalálója. |
|
|
Bláthy Ottó Titusz Tata, 1860. augusztus 11. – Budapest, 1939. szeptember 26.
Magyar mérnök, gépészmérnök, feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Gépészmérnök létére találmányai az elektrotechnika és a villamosság témájába tartoznak. Szabadalma az indukciós fogyasztásmérő, melyet szokás villanyóra néven is emlegetni. |
|
|
Csonka János Szeged, 1852. január 22. – Budapest, 1939. október 27. A Magyar Mérnöki Kamara tagja. Feltaláló. Külföldi tanulmányútjai után hazatérve, mindvégig a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozott műhelyvezető beosztásban. Ő volt a porlasztó egyik feltalálója. Találmányán Bánki Donáttal osztozott. Egyebek mellett a magyar motor- és gépjárműgyártás megindítója. Komoly műszaki találmányainak és munkásságának értékét növeli, hogy Csonka János nem rendelkezett diplomával. Eredményeit elsősorban kitűnő műszaki érzékének és szorgalmának köszönhette. |
|
|
Déri Miksa Bács, 1854. október 27. – Merano, 1938. március 3. Mérnök, feltaláló. Nevéhez fűződik az első energiaátvitelre alkalmas transzformátor kidolgozása, melyet Bláthy Ottóval és Zipernowsky Károllyal közösen hozott létre. Ezen kívül főleg villamos hajtású motorok fejlesztésével foglalkozott. Nevét viseli találmánya, a Déri-motor. |
|
|
Fonó Albert Budapest, 1881. július 2. – Budapest, 1972. november 21. Kossuth-díjas magyar gépészmérnök, feltaláló. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Közel félszáz szabadalma gazdagítja a hazai innovációs tevékenységet. Találmányai gyakran a közlekedéshez köthetők, és meghatározóak manapság is, legyen szó akár vasúti-, vízi-, vagy légiközlekedésről. |
|
|
Goldmark Péter Károly Budapest, 1906. december 6. - Port Chester, 1977. december 7. Magyar származású amerikai mérnök, fizikus, feltaláló. Amerikai állami kitüntetett. Munkássága során leginkább a híradástechnikai eszközök fejlesztésével foglalkozott. A kezdeti televíziókészülék megalkotásában jelentős szerepet játszott, csakúgy mint a mikrobarázdás hanglemezjátszó kifejlesztésében. Az első gyakorlatban használható színes televízió az ő keze alól került ki. |
|
|
Heller László Nagyvárad, 1907. augusztus 6. - Budapest, 1980. november 8. Magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, feltaláló. Legjelentősebb találmánya az erőművi és ipari hűtőrendszerekben azóta is széles körben elterjedt hűtési eljárás, mely ma is a nevét viseli világszerte. Ezen munkássága során pályája összekapcsolódott Forgó László évfolyamtársáéval, aki a Heller féle hűtési rendszerhez alkotott megfelelő hőcserélőt. Eljárásukat szokás Heller-Forgó rendszer néven is emlegetni. |
|
|
Irinyi János Nagyléta, 1817. május 17. – Vértes, 1895. december 17. Magyar mérnök, vegyész, feltaláló. A zajtalan és robbanásmentes gyufa, valamint a számológép feltalálója. Pályája vége felé a nehéz anyagi helyzete miatt kénytelen volt fizetős állást vállalni, hogy el tudja magát tartani. Ebből kifolyólag a tudományos világgal már nem tudott kellőképpen foglalkozni, a kutatási tevékenységet szinte teljesen fel kellett adnia. Ezen okból kifolyólag már újabb találmányokra nem maradt lehetősége. |
|
|
Jendrassik György Budapest, 1898. május 13. – London, 1954. február 8. Magyar mérnök, gépészmérnök, feltaláló. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. A dízelmotorok és gázturbinák fejlesztése terén ért el kimagasló eredményeket. Dízel üzemű motorjait korának vasúti, közúti és vízi járműveiben is használták. Veszprémben középiskola és szakiskola őrzi a nevét. |
|
|
Losonczi Áron Mérnök, építészmérnök, feltaláló. A LiTraCon fantázianevű fényáteresztő beton feltalálója. |
|
|
Martin Lajos Buda, 1827. augusztus 30. – Kolozsvár, 1897. március 4.
Matematikus, feltaláló. Kiemelt szakmai területe a ballisztika és a hidraulika. A repülés, mint közlekedési eszköz hosszú időn át foglalkoztatta. |
|
|
Mechwart András Schweinfurt, 1834. december 6. – Budapest, 1907. június 14. Gépészmérnök, feltaláló. Vállalatigazgatóként és feltalálóként is kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a 19. század utolsó harmadában a magyar gép- és villamosgépipar jelentette a világszínvonalat. Ferenc József-rend és Vaskorona-rend által kitüntetett feltaláló. Kereskedelmi érdemeinek elismeréseképpen az Osztrák-magyar bank igazgatósági tagjává választották. |
|
|
Mihályi József Apatin, 1889. január 27. – Rochester, 1978. szeptember 11. Precíziós műszerész, feltaláló, több forradalmi jelentőségű fényképészeti műszaki újítás megalkotója. |
|
|
Oláh György (George Andrew Olah) Budapest, 1927. május 22. – Magyar származású amerikai kémikus, feltaláló. 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója. |
|
|
Petzval József (teljes nevén Petzval József Miksa, egyes forrásokban Petzvál) Szepesbéla, 1807. január 6. – Bécs, 1891. szeptember 17. Mérnök-matematikus, egyetemi tanár, feltaláló. Ugyan Petzval József német családba született, egész életében magyarnak vallotta magát. Tudományos hagyatékának legjelentősebb területe a fénytan, a mechanika, a ballisztika és a hangtan. Petzval-objektív nevű találmánya azóta is őrzi emlékét. |
|
|
Richter Gedeon Ecséd, 1872. szeptember 23. – Budapest, 1944. december 30. Gyógyszerész, feltaláló. A modern hazai gyógyszeripar megteremtője. A Richter Gedeon egy több mint 100 éves múltra visszatekintő jól működő nagyvállalat, mely nemzedékek óta végzi gyógyszergyártási tevékenységét, hazai tudásbázissal az innováció és a kutatás-fejlesztés terén. |
|
|
Tihanyi Kálmán Üzbég, 1897. április 28. – 1947. február 26. Fizikus, villamosmérnök, feltaláló. A modern, nagyfelbontású televíziós rendszer feltalálója. A találmány alapja az általa kidolgozott zseniális megoldás, amit töltésfelhalmozás, illetve töltéstárolás néven ismerünk. Híradástechnikai készülékek, televízió fejlesztései foglalkoztatták. Egy teljesen lapos, egyfajta korai plazma tv készüléket alkotott már az 1930-as években. |


















