|
|
Bíró László József Budapest, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires, 1985. november 24. A golyóstoll feltalálója. |
Eredetileg újságíró volt, de festészettel is foglalkozott. Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, és a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, sem a régi „mártogatós” tollakkal, sem a töltőtollakkal nem volt használható. Ezért egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, és így veszi föl a tintát, melyet a papírra ken. A golyóstoll elvének megértésében sokat segíthet a hasonlóképpen működő golyós dezodor közelebbi vizsgálata.)
1938 végén Bíró Párizsba utazott, majd onnan Argentínába került. Agustín P. Justo javasolta neki, hogy költözzön Argentínába, és csak a konzulátuson, ahová vízumért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök. 1943-ban Bíró szabadalmaztatta a golyóstollat Argentínában, majd ottani letelepedése után megfelelő módosítással az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére.
1985-ben hunyt el Argentínában.
Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. 1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák máig fennálló részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására. A golyóstollat BIC védjeggyel hozzák forgalomba, ami a Biró Crayon rövidítése. A Parker nevű cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását. Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált.
Angol nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran "biro" vagy "biro pen" néven említik.
Kapcsolódó témák:
Forrás: Wikipédia - Bíró László József
A cikk tartalma felhasználható a GFDL feltételei szerint.
