|
|
Mechwart András Schweinfurt, 1834. december 6. – Budapest, 1907. június 14. Gépészmérnök, feltaláló. Vállalatigazgatóként és feltalálóként is kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a 19. század utolsó harmadában a magyar gép- és villamosgépipar jelentette a világszínvonalat. Ferenc József-rend és Vaskorona-rend által kitüntetett feltaláló. Kereskedelmi érdemeinek elismeréseképpen az Osztrák-magyar bank igazgatósági tagjává választották. |
Az MTA 1897-ben az első Wahrmann – aranyéremmel jutalmazta, valamint nemesi címet kapott 1899-ben.
Pályáját lakatosként kezdte. Ezután végezte mérnöki tanulmányait Augsburgban. Nemsokára a Károly Lajos Vasúti Igazgatóságnál kilátásba helyezett mérnöki állás elfoglalása érdekében Pestre jött. Itt megismerkedett Ganz Ábrahámmal és 1859-ben belépett Ganz Ábrahám kis vasöntőműhelyébe, amely az ő munkássága révén – főként Ganz halála után – jelentős vállalattá fejlődött.
Mechwart és igazgatótársa, Eichleiter átvette a vállalatot az örökösöktől. Mechwart lett az 1869-ben a részvénytársasággá alakult cég igazgatója, majd vezérigazgatója. 1874-ben Eichleiter távozott a cégtől.
Ebben az évben találta fel a kéregöntésű, rovátkolt hengerekkel dolgozó hengerszéket és ezzel a magyar malomipar aranykorát alapozta meg. A gazdasági válság idején megpróbált "több lábon állni", ezért 1878-ban megalapította a Ganz-gyár elektromos osztályát, és az elektrotechnika területén kiváló feltalálókkal újat alkotott. Ebben az időben vette át a válságba került pesti vagongyárat is.
Találmányai közé tartozik a gőzüzemű illetve petróleumüzemű szántógép is, melyet 1896-ban alkotott meg.
Nevét ma több közterület és középiskola is őrzi.
Kapcsolódó témák:
Forrás: Wikipédia - Mechwart András
A cikk tartalma felhasználható a GFDL feltételei szerint.
