|
|
Martin Lajos Buda, 1827. augusztus 30. – Kolozsvár, 1897. március 4.
Matematikus, feltaláló. Kiemelt szakmai területe a ballisztika és a hidraulika. A repülés, mint közlekedési eszköz hosszú időn át foglalkoztatta. |
Fordulatos életúttal rendelkező, változatos és sokoldalú tevékenységet folytató kutató ember. Tanulmányai kezdetekor még távolinak tűntek számára a műszaki tudományok. Kiemelt szakmai területe a ballisztika és a hidraulika. A repülés, mint közlekedési eszköz hosszú időn át foglalkoztatta. Ezzel kapcsolatos találmányát nem volt hajlandó külföldre eladni.
Tanulmányait a pesti bölcsészkaron kezdte, de két év után mérnöki tanfolyamra ment. Az 1848-as szabadságharcban önkéntes tüzérként szolgált. A szabadságharc bukása után bebörtönözték, utána besorozták az osztrák hadseregbe. Itt elvégezte a hadmérnöki akadémiát; közben 1856-ban rakétatechnikával foglalkozva, tanulmányt írt a forgó hadirakétákról. Előbb Selmecbányán, majd 1869-től Pozsonyban lett tanár és folytatta ballisztikai kísérleteit és számításait. Ezzel párhuzamosan a hidraulika is foglalkoztatta. Hajócsavar-mintapéldányát sikerrel alkalmazta a Lloyd angol hajótársaság. A gőzturbina alapelvének korai megfogalmazása is az ő érdeme. Foglalkozott a szélerőgépek kutatásával is. 1872-ben is kinevezték a kolozsvári egyetem matematika tanszékére, ahol haláláig működött. 1895-96-ban ő volt az egyetem rektora. Rektori beköszönő beszédében a repülőgép jövőjét méltatta: "Új életviszonyok fognak fejlődni; a közlekedés függetlenebb lesz a vasúti rendszer hálózatától… a társadalom új nemzetközi szerződések s egyezmények által fogja magát biztosítani.
Magyarországon ő volt az első, aki a repülőgép, illetve a kormányozható léghajó elméletével foglalkozott. Tervezett egy helikopterszerű, kerékpár-meghajtással működő szerkezetet, amely állítólag két-három méter magasra felemelkedett. A modell ma a kolozsvári történeti múzeumban található. Külföldről több ajánlatot kapott szabadalmának megvásárlására, de Martin nem volt hajlandó találmányát idegen országnak átengedni.
Jókai Mór róla mintázta A jövő század regénye főhősét, Tatrangi Dávidot.
Kapcsolódó témák:
Forrás: Wikipédia - Martin Lajos
A cikk tartalma felhasználható a GFDL feltételei szerint.
