|
|
Irinyi János Nagyléta, 1817. május 17. – Vértes, 1895. december 17. Magyar mérnök, vegyész, feltaláló. A zajtalan és robbanásmentes gyufa, valamint a számológép feltalálója. Pályája vége felé a nehéz anyagi helyzete miatt kénytelen volt fizetős állást vállalni, hogy el tudja magát tartani. Ebből kifolyólag a tudományos világgal már nem tudott kellőképpen foglalkozni, a kutatási tevékenységet szinte teljesen fel kellett adnia. Ezen okból kifolyólag már újabb találmányokra nem maradt lehetősége. |
Nagyváradon, majd Debrecenben tanult, kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Meissner Pál nevű egyik professzorának a sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Az újítás lényege, hogy a gyufa fejében a foszfort nem káliumkloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte. Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hohenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait.
Berlinben, 1838-ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta.
Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839-ben Pesten.
Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukását követően börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt.
A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában.
Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, ezért könyvelői állást kellett vállalnia. Később a debreceni István malom igazgatója lett, emiatt már nem tudott eleget foglalkozni a tudományos munkálataival.
Kapcsolódó témák:
Forrás: Wikipédia - Irinyi János
A cikk tartalma felhasználható a GFDL feltételei szerint.
