|
|
Teller Ede Budapest, 1908. január 15. - Stanford, 2003. szeptember 9. Magyar fizikus, kémikus, doktor. Az Egyesült Államokban folytatott kutató munkássága során az atombomba és a hidrogénbomba megalkotásában játszott meghatározó szerepet. A Trefort utcai Mintagimnáziumba járt, majd 1925-ben beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. 1926 elejétől Németországban, Karlsruhéban folytatta kémiai tanulmányait. 1929-ben Lipcsében már fizika szakon tanult, egyebek közt Heisenberg előadásait hallgatta. Gamow-Teller tétel őrzi a nevét az utókor számára. A 20. század derekán a fegyverkezési hajszában az új típusú fegyverek megalkotásával vette ki részét. A magfizika, radioaktív bomlás, atommagfúzió, maghasadás, termonukleáris reakció, fúziósenergia, rakétaelhárító rendszerek, hidrogénbomba voltak elméleti és gyakorlati kutatásainka eredményei. |
1930-ban doktorált fizikából, majd Göttingenben kapott kutatói állást. Ahhoz a kutatói körhöz csatlakozott, amelynek Heisenberg, Bohr és Einstein voltak a vezéralakjai. 1934-ben Dániába ment, Niels Bohr kutatócsoportjába. Bohr intézetében találkozott Gamowval, aki hamarosan professzori állást kapott a George Washington Egyetemen, ahová egy év múlva Teller is követte. Együttműködésük során megfogalmazták az úgynevezett Gamow-Teller tételt, amely a szubatomi részecskék tulajdonságait írja le a radioaktív bomlás során. 1937-ben közös dolgozatban írtak arról, hogy a Nap energiatermelése atommagfúzión alapszik.
1941-ben bekapcsolódott az amerikai Manhattan-tervbe, amelynek célja az atombomba előállítása volt. Chicagóban Fermivel, majd Berkeley-ben dolgozott, de hamar a Los Alamos-i laboratóriumba kerül, ahol Oppenheimer vezetésével készítették az első atombombát. Jelentős számításokat végez a bomba hatásaira vonatkozóan.
Már 1940-ben vizsgálta azt a lehetőséget, hogy a maghasadáson alapuló atombomba keltette hő begyújthatja-e a még nagyobb teljesítményű termonukleáris reakciót, a hidrogénbombát. Amikor a Szovjetunió felrobbantotta első atombombáját, Truman elnök elrendelte a fúziós fegyver kidolgozását Los Alamosban, és 1952-ben sikeresen ki is próbálták az első amerikai hidrogénbombát.
Teller egy új termonukleáris kutatólaboratórium létrehozását kezdeményezte. Ennek eredményeképpen jött létre Észak-Kaliforniában a Lawrence Livermore Laboratórium, amelynek Teller tanácsadója, igazgatóhelyettese, végül igazgatója lett.
Teller a hetvenes években szorgalmazta a fúziósenergia-kutatásokat, majd a nyolcvanas években ő kezdeményezte a csillagháború néven ismertté vált rakétaelhárító-rendszer kifejlesztését. Mindig is az erős katonai védelem szószólója volt.
A molekulaspektroszkópiai problémák megoldásánál alkalmazott kvantummechanika és a magfizika területén számos elméleti eredménye született, mégis, legismertebb munkái nagyon is gyakorlati jellegűek. Maga is azt mondta: "Az igazi eredményem nem elméleti problémák megoldása... egyedül álltam ki a hidrogénbomba mellett. Hozzájárultam a hidegháború megnyeréséhez, amikor a rakétaelhárításon dolgoztam."
Kapcsolódó témák:
