|
|
Novobátzky Károly
Temesvár, 1884. március 3. - Budapest, 1967. december 20.
Magyar fizikus, matematikus. Egyetemi tanulmányait matematika-fizika szakos tanárjelöltként Budapesten, a kir. M. Tudományegyetemen végezte. A Kölcsey Gimnáziumban tanított 1919-től negyedszázadon át. 1945-ben, amikor a Tudományegyetem elméleti fizikai tanszékén a tanszékvezetői állás Ortvay Rudolf halálával megüresedett, az akkor 61 éves Novobátzky Károlyt hívták meg erre a posztra. Nevét a kvantumelektrodinamika témája kapcsán nemzetközileg jegyzik. |
Az egyetemen az elméleti fizika modern szemléletű oktatásának végleges megvalósításában a döntő lépés az ő nevéhez fűződik, akár saját előadásai, akár a maga köré gyűjtött munkatársak és fiatal tanítványok munkájának irányítása révén. Novobátzkyé az érdem, hogy a 20. század közepén az egyetemi tanrend tárgyait a kor szelleméhez igazította. Rendszeres, kötelező tárgyként szerepeltette a kvantummechanikát, a relativitáselméletet és az atommagfizikát is. Amikor 1950 táján megindult a rendszeres magyar egyetemi tankönyvkiadás, az első kötetek között jelent meg az ő elektrodinamika, majd relativitáselmélet tankönyve.
Az egyetemi évek során a tanszék kutatómunkáját is újjászervezte. Ekkor jelentek meg dolgozatai előbb a szigetelők relativisztikus elektrodinamikájáról, az energiaterjedés mozgástörvényéről, a fotonokat (az elektromágneses teret) és mezonokat (magerők terét) a gravitációval azonos módon tárgyaló: a fizikai jellemzők geometriai eredetét posztuláló egységes térelméletéről. Később publikálta a kvantummechanika tárgykörébe vágó eredményeit a kvantumelmélet statisztikus sokaságáról, a Schrödinger-Gordon-egyenletről.
Nemzetközileg nevét a kvantumelektrodinamika - vagyis az elektromágneses erőtér kvantumelmélete - kialakulásának folyamán 1938-ban publikált dolgozatával vívta ki, amelynek eredményére mind a mai napig hivatkoznak.
Novobátzky Károly a fizikusok és fizikatanárok továbbképzését is fontos feladatként támogatta. Jelentős szerepet játszott az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) II. világháború utáni újjászervezésében. Az ELFT-nek előbb elnöke volt, majd tiszteletbeli elnökké választották.
Kapcsolódó témák:
