|
|
Hell Miksa Selmecbánya, 1720. május 15. - Bécs, 1792. április 14. Magyar fizikus, csillagász. Hell Miksa, vagy Maximilian Hell selmecbányai bányászcsaládban született. 18 éves korában belépett a jezsuita rendbe. A rend a bécsi egyetemre küldte további tanulmányok folytatására. Bécsben, a Joseph Franz vezette obszervatóriumban végzett munka során ébredt fel érdeklődése a csillagászati kutatások iránt. |
1751-ben Zsolnára helyezték. Itt kapott megbízást a nagyszombati csillagda újjáépítésére; a tervezésre és az építés irányítására. 1755-ben Bécsben kinevezték királyi csillagásszá, ami egyben a következő évben létrehozott egyetemi obszervatórium igazgatói pozícióját is jelentette. Hell a rendszeres csillagászati megfigyelések mellett megszervezte az obszervatórium évkönyveinek kiadását. Az 1757-től rendszeresen megjelenő kiadvány az első tudományos folyóiratok egyikének számít.
Hell itt jelentette meg 1762-ben a Vénusz Nap előtti átvonulása témakörében beszámolóját. A vizsgálatra kidolgozott Hell-féle eljárásnak köszönhető, hogy felkérték, legyen tagja egy nemzetközi expedíciónak, aminek az a célja, hogy a Vénusz Nap korongja előtti átvonulásának alkalmas földi állomásokon történő megfigyeléséből kiszámítsák a Nap-Föld-távolságot, az úgynevezett csillagászati egységet.
|
VII. Keresztély, Dánia és Norvégia uralkodója meghívta Hell Miksát, hogy az 1769. évi átvonulást Vardő-ből (sziget Norvégia északi részén) figyelje meg. Hell Miksa és társa, Sajnovics János Koppenhágától Vardőig kimérték a geodéziai hálózatot, hogy Vardö földrajzi helyét pontosan megismerjék. 1769. június 3-án sikeresen végrehajtották a megfigyelést. Hell megfigyeléseiből a csillagászati egységre 151,213 000 km-t kapott (~150 millió km). Hell számos vizsgálata vonatkozik a földrajzi szélesség meghatározására, valamint a földmágnességre. Ebben az irányban elkezdett kutatásai még 1762 előtti időkre nyúlnak vissza, hiszen ebben az évben jelent meg A bevezetés a mesterségesen előállított acélmágnesek gyakorlati alkalmazásába c. német nyelvű könyve. Nevezetes körülmény még Hell életében, hogy a magyar csillagászati obszervatóriumok egész sorának - Eger (1776), Buda (1780), Gyulafehérvár (1792) - tervezésében, műszerezésében és a személyzet kiképzésében vett részt a nagyszombati obszervatórium tervezése után. |
|
Kapcsolódó témák:
