|
|
Lánczos Kornél Székesfehérvár, 1893. február 2. - Budapest, 1974. június 25. Magyar fizikus, matematikus, tanár, doktor. A budapesti Tudományegyetemen tanult a matematika-fizika tanári szakon, majd a relativitáselmélet iránti kíváncsiságának engedve a budapesti József Műegyetemen Zemplén Győző által vezetett tanszékre ment tanársegédnek. Doktori disszertációját az elektromágneses erőtér Maxwell-féle törvényeivel kapcsolatos témákból írta. Több könyve is megjelent munkássága során: A mechanika variációs elvei, Einstein és a kozmikus világrend, A geometriai térfogalom fejlődése, Einstein évtizede: 1905-1915. |
|
Lánczost ekkor főleg az érdekelte, hogyan lehet a speciális relativitáselmélet téridő-geometriájában megcsillanó újdonságokból, pl. a téridő nem-euklideszi szerkezetéből az elektromágneses erőtér Maxwell-féle törvényeit értelmezni. Doktori értekezését is ebből a témából készítette (A Maxwell-féle éteregyenletek függvénytani vonatkozásai, Bp., 1919). A doktori fokozat 1921-es megszerzése után Németországba emigrált, ahol szoros kapcsolatba került Einsteinnel. Ez a munkakapcsolat barátsággá mélyült, amely Einstein haláláig tartott (1955). A fasizmus elől Amerikába emigráló Lánczos először a Purdue Egyetemen (Lafayette, Indiana, USA) tanított (1931) kvantummechanikát, majd mint a matematikai fizika tanszék tanára a repülőmérnöki képzésben és kutatásban vett részt. 1943-1944 között az amerikai Szabványügyi Hivatal (National Bureau of Standards) alkalmazta, 1946-1949 között a Boeing repülőgépgyár kutatói között dolgozott Seattle-ben. Ez idő tájt rendszerezte a számolás technikájára vonatkozó (még a számítógép megjelenése előtti) elvi és gyakorlati tapasztalatait. Ennek köszönhető az "Applied Analysis" (Alkalmazott analízis) c. monográfiája, amelyben egyebek között az úgynevezett Lánczos-algoritmust (a végtelen sorok összegzésének és a transzcendens egyenletek megoldásának gyorsított módszerét) tanítja, illetve nagy mátrixok kezelésére mutat be eljárásokat. Eredményei nagy jelentőségűeknek bizonyultak a számítástechnika mai korszaka számára is. |
|
Élete utolsó szakaszában Írországban, a dublini Institute of Advanced Studiesben dolgozott.
Lánczos tanítási tapasztalatait számos világhírre szert tett tankönyve közvetíti. A fizika, s főleg az általános relativitáselmélet szempontjából érdekes és rendkívül tanulságos A mechanika variációs elvei (1949), Einstein és a kozmikus világrend (1965), A geometriai térfogalom fejlődése (magyarul 1976), Einstein évtizede: 1905-1915 (magyarul 1976).
Kapcsolódó témák:
