|
|
Wigner Jenő Budapest, 1902. november 17. - Princeton, 1995. január 1. Nobel-díjas magyar fizikus, kémikus, doktor. A fasori evangélikus gimnáziumba járt, ahol Neumann János osztálytársa volt. A legnagyobb hatást matematikatanára, Rátz László gyakorolta rá. |
1928-30 között a kristályok szimmetriatulajdonságait vizsgálva jutott el ahhoz a felismeréshez, hogy a téridő szimmetriáknak, illetve az ezeket leíró csoportelméleti módszernek központi szerepe van a kvantummechanikában. Több, mint harminc év múltán, 1963-ban, amikor ezekért az eredményekért a Nobel-díjat megkapta, az indoklásában ez szerepelt: "az atommag és elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásért, elsősorban az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért".
1930-33-tól először részben, majd hamarosan kizárólag a Princeton Egyetemen dolgozott mint az elméleti fizika professzora. A maghasadás felfedezése (1939, Berlin) után Szilárd Leóval azonnal kidolgozták ennek elméleti alapjait, és a következő két évtizedben az uránhasadás gyakorlati alkalmazásain dolgozott. A felfedezés politikai jelentőségét felismerve, Einstein közvetítésével az Egyesült Államok elnökéhez fordultak. Ennek a levélnek hatására indította el Roosevelt elnök az Egyesült Államok atomenergiai programját, amelynek eredménye a reaktor (1942), majd az atombomba (1945) megalkotása lett.
A világ első atomreaktorát 1941-ben kezdték építeni és 1942 decemberében vált beindíthatóvá. Az urán-grafit máglya minden rétegének felrakása után a mért neutronsugárzási adatokból Wigner számította ki, hogy mikorra várható a láncreakció önfenntartóvá válása. A második reaktort Wigner irányításával Oak Ridge-ben, az újonnan létesült kutatóközpontban építették fel.
A háború után 1946-47-ben ő volt az Oak Ridge-i laboratórium tudományos igazgatója. Tanítványával, Alvin Weinberggel megírták a világ első reaktorfizikai szakkönyvét, amelyet évtizedeken át az egész világon alapműként használtak. Számos más reaktor - így az atomhajtású tengeralattjárók úgynevezett nyomottvizes reaktorának - kidolgozásában is alapvető volt szerepe. Ez utóbbi lett máig a legelterjedtebb erőműreaktor. 1963-ban a polgári védelemmel kezdett foglalkozni.
Kapcsolódó témák:
