Balla Antal

Nagykőrös, 1739. december 18. – Nyáregyháza, 1815. szeptember 6.

Földmérő és vízépítő mérnök, térképész, a XVIII. század második felének legkiválóbb magyar térképésze, a Duna–Tisza-csatorna első tervének készítője. Nemzetközi viszonylatban is jelentős közigazgatási, vízrajzi és hajózási térképeket alkotott.

Barényi Béla

Ausztria, Hirtenberg, 1907. március 1. – Böblingen, 1997. május 30.

Magyar származású osztrák mérnök, feltaláló. Élete nagy részét az autók és a közlekedés biztonságának szentelte. Nevéhez fűződik többek között a gyűrődőzóna megalkotása, és a törésteszt bevezetése a gépjármű fejlesztések során.

 Bejczy Antal

Magyar mérnök. Legjelentősebb tevékenysége a Mars-járó Sojourner megalkotásában való részvétel.

Bobics Károly
(Bubics Károly)

Alsólendva, 1812. február 13. – Pozsony, 1887. november 21.

Mérnök, királyi folyammérnök. 1877-ben koronás arany érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Feketeházy János

Vágsellye, 1842. május 16. – Vágsellye, 1927. október 31.

Hídépítő mérnök, tervező. Leginkább számottevő tevékenysége hidak és vasszerkezetek tervezése volt. Munkásságát kiemelt középületeink és hidaink ma is őrzik.

Galamb József

Makó, 1881. február 3. - Detroit, 1955. december 4.

1908. október 1-jén gurult ki a Ford Művek szerelőműhelyéből a Galamb József által tervezett első Ford T-modell, melyet a XX. század autójának választottak. Galamb József vitathatatlanul a Ford történelem része.

A Ford T-modell tervezője

Henry Ford e típussal megvalósította álmát, "kerekekre helyezte Amerikát". Az autóból 19 év alatt több mint 15 millió példányt készítettek, s ezzel a teljesítménnyel az első népautóként vonult be a történelembe. Galamb, a "Bádog Böske" főkonstruktőre 1901-ben a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar jogelődjében, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában szerzett gépész végzettséget.

Ganz Ábrahám

Unter-Embrach, 1814. november 6. – Pest, 1867. december 15.

Svájci születésű mérnök, vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar és öntészet egyik megalapozója.

A Ganz céget öntödeként 1845-ben alapította Ganz Ábrahám, aki hamarosan a Lánchíd beszállítója is lett. Az 1850-es években Ganz szabadalma alapján kezdték el a vasúti kerekek kéregöntését.

Gonda Béla

Szöllőske, 1851. december 28. - 1933. augusztus 7.

Magyar mérnök, szakíró, tanár, a Vaskapu szabályozója, a magyar tengerkutatás megszervezője.

Hajnal Antal

 Makó, 1838. szeptember 1. - Fiume, 1907. január 17.

Mérnök, a fiumei kikötő tervezője.

Aktivistaként részt vett a Nemzetközi Vöröskereszt munkájában.

 János Viktor

San Giorgio Canavese, 1891. április 22. - 1965. március 13.

Olaszországban (és a nagyvilágban) Vittorio Jano néven ismert, az Alfa Romeo konstruktőre. Nevéhez fűződik többek között a legendás Alfa Romeo Grand Prix P2 és az Alfa Romeo 6C 1500 modellek megalkotása.

A későbbiek során a Ferrarinál folytatta sikeres tervezői pályafutását.

Munkásságának méltó emléket állítottak az Alfa Romeo és a Ferrari múzeumában is.

Járay Pál

Bécs, 1889. március 10. – St. Gallen, 1974. szeptember 22.

Mérnök, feltaláló, az aerodinamika úttörője. Bevezette az „áramvonalas autó” fogalmát, elveit több autógyár is alkalmazta.

Kandó Kálmán

Pest, 1869. július 10. – Budapest, 1931. január 13.

Magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója.

Kandó Kálmán 1895–1929 között megadott szabadalmainak száma 69. A szabadalmak a mozdony, a villamos vasúti motorok, többfázisú váltóáramú motorok, önműködő kapcsolóberendezések, felsővezetékek és erőátviteli telepek témái köré csoportosíthatóak.

Az általa fejlesztett villanymozdony korszakalkotó újításnak számított.

1892-ben kitűnő minősítéssel megszerzett gépészmérnöki képesítés birtokában Franciaországban kezdte mérnöki működését. Az indukciós motorok tervezésében és gyártásában szerzett jártasságot, valamint egy újszerű méretezés kidolgozásával első szakmai elismertségét is elérte.

Kőszegi Mártony Károly

Sopron, 1783. március 12. - Brünn, 1848. július 21.

Mérnök, táborszernagy, feltaláló. (Családneve Kőszeghi alakban is előfordul.) Mélyépítéssel foglalkozó mérnökként főleg a földnyomás kutatásával foglalkozott. A kísérleti talajmechanika egyik megalapozója.

Katiburgi Maderspach Károly

Oravica, 1791. augusztus 3. – Ruszkabánya, 1849. augusztus 23.

Kohómérnök. Az íven függő vonórudas vashíd feltalálója, melyet róla is neveztek el.

Mihály Dénes

Gödöllő, 1894. július 7. - Berlin, 1953. augusztus 29.

Mérnök, gépészmérnök.

A távolbalátás foglalkoztatta, mint műszaki probléma. Telehor nevű eszköze jelentette az első lépést ezen a területen.

Mikoviny (Mikovini) Sámuel

Ábelfalva, 1698 – Trencsén mellett, 1750. március 23.

Matematikus, mérnök, térképész, földmérő és tanár.

A tatai mocsarak lecsapolója és a Bányatisztképző Iskola első tanára.

Mosonyi Emil

Budapest, 1910. november 10. – Karlsruhe, 2009. április 24.

Több magyar és nemzetközi díjjal kitüntetett magyar vízépítő mérnök.

Az 1950-es évektől a dunai vízlépcsőrendszer tervezésének vezetője; a magyar-csehszlovák vízlépcsőrendszer tárgyalások műszaki irányítója volt. A békésszentandrási duzzasztómű építésének fő szakértője, a tiszalöki vízlépcső felelős fő tervezője, majd az építés létesítményi főmérnöke.

 Orován Egon
(angolul: Egon Orowan)

Budapest, 1902. augusztus 2. – 1989. augusztus 3.

Mérnök. Magyar származású amerikai metallurgus, fizikus.

Orován legnagyobb érdemének a képlékeny alakváltozásnak a diszlokáció fogalmával történő magyarázatát tartják. Bár a fogalom maga németországi eredetű, a részletes fizikai elmélet Budapesten született, amikor Orován állás nélkül volt.

Padányi Gulyás Jenő
(1945 után Eugene Padanyi-Gulyas)

Técső, 1900. május 21. – Billings, 1982. november 8.

Építészmérnök, politikus, néprajzi gyűjtő, plakáttervező. A magyarországi építészek 1930-as évekbeli népi mozgalmának vezető alakja. 1945-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt és alkotott, mint építész.

Pavlics Ferenc

Balozsameggyes, 1928. február 3. -

Kutató, mérnök, az 1971-ben a Hold felszínét vizsgáló holdjáró (Lunar Rover) jármű tervezője.

Puskás Tivadar

Pest, 1844. szeptember 17. – Budapest, 1893. március 16.

Mérnök, feltaláló, akinek az ötletei alapján valósult meg az első telefonközpont. A telefonhírmondó szintén az ő találmánya, ami a mai rádió elődjének tekinthető.

Reitter Ferenc

Temesvár, 1813. március 1. – Budapest, 1874. december 9.

Mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az egyesített fővárosban folytatott városrendezés, folyóinkon való térképezés és folyó szabályozás kötődik személyéhez.

Szalay Miklós

Budapest, 1924. február 25. – Budapest, 1978. június 12.

Mérnök, egyetemi adjunktus, a műszaki tudományok kandidátusa. A hazai vízgazdálkodás és árvízvédelem meghatározó személye.

Szende Béla

Budapest, 1905. december 5. – Budapest, 1957. április 29.

Mérnök, gépészmérnök.

Fiatalon elhunyt, mégis kimagasló eredményeket mondhat magáénak az ionoszféra kutatás területén. Ionoszféra kutató berendezése a Brüsszeli Világkiállítás nagydíj nyertese lett.

Temesszentandrási Guido

Sopron, 1911. február 2. – Budapest, 1986. április 29.

Mérnök, kohász, kohómérnök.

Az ipar, különösen a nehézipar jelentős alakja. A második világháborút megelőző időszak, és az azt követő évtizedek magyar kohászati iparának meghatározó egyénisége.

Zielinski Szilárd

Mátészalka, 1860. május 1. – Budapest, 1924. április 24.

Mérnök, építészmérnök, a magyarországi vasbetonépítés úttörője. Mérnöki munkássága mellett sok éven át küzdött a Mérnöki Kamara megalakításáért. A vasbeton hazai széleskörű építészeti elterjedésében komoly szerepet játszott. 

Zipernowsky Károly

Bécs, 1853. április 4. – Budapest, 1942. november 29.

Magyar mérnök és feltaláló, a transzformátor egyik feltalálója.

A hazai elektrotechnika kiemelkedő személyisége. A Magyarországi Elektrotechnikusok Egyesülete elnöki tisztségét 1905-től 32 éven át látta el.