|
|
Galamb József Makó, 1881. február 3. - Detroit, 1955. december 4. 1908. október 1-jén gurult ki a Ford Művek szerelőműhelyéből a Galamb József által tervezett első Ford T-modell, melyet a XX. század autójának választottak. Galamb József vitathatatlanul a Ford történelem része. A Ford T-modell tervezője Henry Ford e típussal megvalósította álmát, "kerekekre helyezte Amerikát". Az autóból 19 év alatt több mint 15 millió példányt készítettek, s ezzel a teljesítménnyel az első népautóként vonult be a történelembe. Galamb, a "Bádog Böske" főkonstruktőre 1901-ben a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar jogelődjében, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában szerzett gépész végzettséget. |
Elemi iskoláit, és a gimnázium első négy osztályát szülővárosában végezte, amelynek költségeit az addigra befutott ügyvédként tevékenykedő bátyja fedezte, mert a családfenntartó édesapa korán meghalt. Szegeden, az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában (ma Déri Miksa Szakközépiskola) folytatta tanulmányait. Itt legkedvesebb tanárai közé tartozott Csonka Ferenc vegyészmérnök, akinek bátyja, Csonka János a magyar autó- és motorgyártás úttörője volt. Már itt felfigyeltek geometriai rajzaira, amik nagy kifejezőkézségről tanúskodtak. Ezután a Budapesti Állami Felsőipariskolának (ma Budapesti Műszaki Főiskola, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar) lett hallgatója. Innen 1901. júniusban távozott végbizonyítvánnyal.
Legelső munkahelye a a diósgyőri Vasgyár volt, ahol rövid ideig dolgozott; műszaki rajzolóként tevékenykedett üzemmérnöki diplomával. A sorkatonaság egy éves idejének letöltése után ösztöndíj segítségével Németországba utazott és több gépjárműipari cégnél dolgozott vagy vett részt tanulmányúton.
Galamb József elhatározta, hogy eljut az Amerikai Egyesült Államokba, minden vágya volt, hogy megtekintse az 1904-es autó-világkiállítást St. Louisban. Útközben útbaejtette Hollandia és Belgium gyárait. Hamburgból New Yorkból hajózott, az Amerikai Egyesült Államokba 1903. október 6-án érkezett meg.
1905-ben belépett a Ford Motor Company gyárába, mint tervezőmérnök. Áttervezte a Ford N-modell hűtőrendszerét, majd a gyár főkonstruktőre lett. A szintén magyar Farkas Jenővel és az amerikai Childe Wills-szel együtt ő alkotta meg a híres Ford T-modell alkatrészeinek tervét. Ez egy egyszerűen kezelhető, olcsón előállítható autó volt. A szerkezeti tervek elkészítése során jelentős műszaki újításokat alkalmazott. Az ő találmánya volt az elsőként a T-modellnél alkalmazott bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor. 1913-ban Galamb vezetésével áttértek a mozgó összeszerelő szalagon történő sorozatgyártásra. E forradalmi újításnak köszönhetően a T-modell a világ első népautója lett. 1915-től Farkas Jenővel elkészítette a Fordson-traktor, az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű terveit.
1921-ben ösztöndíjat alapított olyan makói, szegény sorsú diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni. Az első világháború alatt hadigépek szerkesztésével foglalkozott (tengeralattjáró-keresővel, harckocsikkal, repülőgépmotorokkal), de sebesültszállító autók tervét is neki köszönhetjük. Több alkalommal hazalátogatott Magyarországra, s előadásokat tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. A második világháború idején Ford ötletére hathengeres kiskocsit tervezett, amely 1942-ben készült el.
A korának legmegbízhatóbb autójának számító Ford T-modellt 1999-ben az évszázad autójának választották Los Angelesben, s 1927-es gyártásáig több mint 15 millió példányban készült. Az autó bolygóműves sebességváltója és elektromos gyújtóberendezése Galamb József mérnök elgondolásai szerint készült, de ő szervezte meg – forradalmasítva a termelési folyamatot – a gépkocsik sorozatgyártását.
Kapcsolódó témák:
Forrás: Wikipédia - Galamb József
A cikk tartalma felhasználható a GFDL feltételei szerint.
