|
|
Szende Béla Budapest, 1905. december 5. – Budapest, 1957. április 29. Mérnök, gépészmérnök. Fiatalon elhunyt, mégis kimagasló eredményeket mondhat magáénak az ionoszféra kutatás területén. Ionoszféra kutató berendezése a Brüsszeli Világkiállítás nagydíj nyertese lett. |
Egerben a Ciszterci Gimnáziumban érettségizett 1923-ban. Budapesten a Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának hallgatójaként kezdett foglalkozni a repüléstechnika elektronikai feladataival.
A harmincas években a Magyar Repülőkísérleti Intézetnél a rádiórészleget vezette. 1943-ban leszerelt és polgári alkalmazottként Csepelen a Dunai Repülőgépgyárban a rádióosztály vezetőjeként dolgozott tovább.
A háború után megalakította a FULMEN céget, ahol elektronikai műszereket készítettek, gyakran a tönkrement repülőgépek még fellelhető alkatrészeiből. Az államosítás után 1949-től alkalmazottként régi cégénél folytatta tovább kutatásait a rádióhullámok terjedésével kapcsolatban.
1951-től már foglalkozott az ionoszféra változásainak a nagytávolságú rádióösszeköttetésekre gyakorolt hatásával. 1954-re elkészült az ionoszféra-kutató berendezés, amelyet később fiatal munkatársaival fejlesztettek tovább. A berendezés segítette a nagytávolságú rádiós kapcsolatok megvalósítását és szerepet játszott a rakétatechnikában, az űrkutatásban is. A tudomány számára egyre fontosabbá válik az ionoszféra, ahol az időjárás döntő módon kialakul. Láthatatlan mágneses fellegeit fel kell kutatni.
Az ionoszférakutató berendezés 1958-ban a brüsszeli Világkiállításon Nagydíjat nyert. Munkáját itthon halála után 2 évvel Kossuth-díjjal ismerték el Szende Béla munkásságát, és segítő társait Halmágyi Tibort, Hofgard Károlyt, Tófalvi Gyulát.
Kapcsolódó témák:
Forrás: Wikipédia - Szende Béla
A cikk tartalma felhasználható a GFDL feltételei szerint.
