|
|
Szalay Miklós Budapest, 1924. február 25. – Budapest, 1978. június 12. Mérnök, egyetemi adjunktus, a műszaki tudományok kandidátusa. A hazai vízgazdálkodás és árvízvédelem meghatározó személye. |
1942-ben érettségizett a pécsi Zrínyi Miklós Honvéd Főreáliskolában kitűnő eredménnyel. 1942-től a Magyar királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, ahol a mérnöki képzés mellett három évig közgazdaságtani tárgyakat is hallgatott. Mérnöki oklevelét 1946 novemberében szerezte meg az akkor már Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen. 1946–1948 között két évig a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsész karán tanul.
1947-től a Borsod-Heves-Tiszai Ármentesítő Társulat mérnökévé nevezték ki, ahol árvízvédelmi töltések, belvízrendszerek tervezésével, az előbbiek és szivattyútelepek építésének vezetésével foglalkozott. A vízi társulatok államosítása kapcsán 1948 szeptemberétől a Miskolci Vízgazdálkodási Körzet állományába került, ahol korábbi feladatai mellett folyó és patakszabályozási, valamint öntözési munkák irányításával is megbízták.
1962-ben pályázat útján 5 évre meghívást kapott a University of Khartoum műszaki karának (Faculty of Engineering and Architecture) tanszékvezető docensi állására, ahol angol nyelven oktatta a hidrológia, hidraulika és vízépítés valamennyi tárgyát és vezette a hidraulikai laboratóriumot. Ez idő alatt 500 oldalas disszertációjában statisztikailag feldolgozta Szudán felszíni vizeinek adatait, vízmérlegét, valamint eljárást dolgozott ki a Nílus és mellékfolyói éves vízhozam-előrejelzésére is, hozzájárulva ezzel a vízszegény ország problémáinak megoldásához. A khartoumi egyetemen ezzel a Master of Engineering Science fokozatot nyert 1967 februárjában.
1974-ben megvédte Áramlástani peremérték-feladatok numerikus megoldása című kandidátusi értekezését, amellyel az MTA műszaki tudományok kandidátusa fokozatot nyerte el.
Kapcsolódó témák:
Forrás: Wikipédia - Szalay Miklós
A cikk tartalma felhasználható a GFDL feltételei szerint.
