|
|
Reitter Ferenc Temesvár, 1813. március 1. – Budapest, 1874. december 9.
|
1833-ban végzett a Mérnöki Intézetben. Az 1830-as években a Duna és a Tisza vízügyi felméréseinél tevékenykedett, közreműködött a Tisza és a Maros folyók térképészeti és vízműtani munkáiban, 1844-ben a Pozsony és Nagyszombat közötti vasútnál dolgozott. 1850-től a fővárosban működött. Előbb a Helytartótanács, majd a Budai Építészeti Hatóság főmérnöke lett. Részt vett Duna-térképezés és az Al-Duna-szabályozás munkájában.
Az Oktogon, ahogy Reitter Ferenc idejében festett
Nagy szerepe volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa szakosztályfőnökeként Buda, Pest, majd az egyesített főváros városrendezésében. A dunai rakpart építése, a pesti Duna-szakasz szabályozása, valamint a Nagykörút és az Andrássy út terve fűződik a nevéhez. A Duna-Gőzhajózási Társaság számára 1853-ban építette ki a dunai rakpartot a Lánchídnál, 1856-ban a Rudolf rakpartot a Lánchídtól északra, s 1856–66-ban tervezte és irányította a Gellért-heggyel szembeni pesti rakpart (ma Belgrád rakpart) kiépítését. Elkészítette a mai Nagykörút helyén kialakítandó hajózható csatorna terveit. Nyugati nagyvárosokat tanulmányozva szorgalmazta a Sugár (ma Andrássy) út létesítését.
1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.
Kapcsolódó témák:
Forrás: Wikipédia - Reitter Ferenc
A cikk tartalma felhasználható a GFDL feltételei szerint.
