|
|
Orován Egon Budapest, 1902. augusztus 2. – 1989. augusztus 3. Mérnök. Magyar származású amerikai metallurgus, fizikus. Orován legnagyobb érdemének a képlékeny alakváltozásnak a diszlokáció fogalmával történő magyarázatát tartják. Bár a fogalom maga németországi eredetű, a részletes fizikai elmélet Budapesten született, amikor Orován állás nélkül volt. |
Orován Egon a IX. kerületi állami főgimnáziumban érettségizett 1920-ban. 1920 és 1922 között a Bécsi Egyetemen tanult fizikát, kémiát, matematikát és csillagászatot. 1928-ban a Berlini Műszaki Egyetemen folytatott mechanikai és elektromos mérnöki tanulmányokat, de hamarosan a fizika felé fordult és a kristályok töréséről írt doktorátust 1932. Nem talált azonnal munkahelyet, és a következő néhány évet édesanyjával, kutatásaival töltötte.
Miután 1936-tól a Tungsram Kutató Laboratóriumában alkalmazta őt Bródy Imre, ahol azon dolgozott, hogyan vonható ki a kripton a levegőből a kriptonizzógyártáshoz, Orován 1937-ben a Birmingham-i egyetemen kezdett el dolgozni Rudolf Peierls-szel az anyagfáradás elméletén.
1939-ben már a Cambridge-i Egyetemen dolgozott: továbbfejlesztette a diszlokáció-elméletét, a kristályon belüli idegen anyag kiválással kapcsolatban pedig kimutatta, hogy ezeket a háromdimenziós hibákat önmagukba záródó diszlokáció vonalak veszik körül.(Ma ezen záródó diszlokációkat Orowan-hurkoknak nevezik.) A diszlokáció elmélet alapján magyarázatot keresett a gleccserek mozgására, a kontinensek vándorlására, az óceáni árkok képződésére. A hegesztési eljárás gyenge minőségével és az Észak-Atlanti vizek szélsőséges hőmérsékleti viszonyaival 1944-ben megmagyarázta, miért törtek szét az óceánon a hegesztett eljárással készült hajók 1944-ben.
Cambridge-ben William Lawrence Bragg felkeltette az érdeklődését a röntgendifrakciós kutatások iránt. A háború alatt a lőszertermelés problémáin is dolgozott.
1950-ben Richard Soderberg meghívására az MIT (Massachusetts Institute of Technology) mechanikai mérnöki tanszékéhez csatlakozott, ahol a metallurgiai munka folytatása mellett feléledt az érdeklődése a geológiai és jégtörések, valamint az általa szocionómiának nevezett tudomány iránt. Ibn Khaldun 14. századi történész munkái alapján alakított ki elméletet a piaci kereslet és kínálat kucarcairól, de ezek a gondolatai nem találtak kedvező fogadtatásra a közgazdászok többsége között.
Orován Egon számos találmányára kapott szabadalmat.
Kapcsolódó témák:
Forrás: Wikipédia - Orován Egon
A cikk tartalma felhasználható a GFDL feltételei szerint.
