Hiba
  • Hiba történt a hírcsatorna adatainak beolvasásakor
Nyomtatás

Hatósági ellenőrzés

Rovat: Építészet, építés

fmv0

Az építési hatósági ellenőrzés, építésfelügyelet, kötelezés, bírság

Építés során előforduló hatósági ellenőrzések típusai

Az építésügyi ellenőrzéseknek két fő, egymástól jogilag elkülönült és célját tekintve is eltérő fajtáját különböztetjük meg:

  • az elsőfokú építésügyi hatóság ellenőrzését, illetve
  • az építésfelügyeleti szervek ellenőrzését. 

Építésügyi hatósági ellenőrzés

 Az építésügyi és a műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályaira vonatkozóan a 47/1997. (XII 29.) KTM rendeletben foglaltakat kell irányadónak tekinteni. A rendelet hatálya - az építési törvény szerinti úgynevezett sajátos építményfajták (épületnek nem minősülő közlekedési, távközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási építmények, a bányaműveléssel és a környezetvédelemmel kapcsolatos, az atomenergia alkalmazására szolgáló, továbbá a honvédelmi és katonai célú építmények) kivételével - kiterjed minden építmény, építményrész, épületegyüttes építési munkáira, ezen építmények állapotára és rendeltetésszerű használatára, valamint az építési telkek állapotára.

Az ellenőrzés célja különösen:

  • a beépítetlen építési telkek állapotának és használatának ellenőrzése,
  • a településkép védelme, a településképet rontó állapotú épületek, ingatlanok esetében a helyrehozatal (állagmegóvás), a beépítés, a növénytelepítés stb. hatósági eszközökkel történő kikényszerítése,
  • az engedélyköteles építések esetén a hatósági engedélyben foglaltaknak való megfelelés (azaz az építtető jogerős, és végrehajtható építési engedély birtokában építkezik-e),
  • annak ellenőrzése, hogy az építés során az építmény szerkezetei az- engedélyezési tervnek megfelelően, a szakmai és biztonsági előírások megtartásával valósulnak-e meg, illetve az állékonyságra, valamint az életre és egészségre, a köz- és vagyonbiztonságra vonatkozó követelményeket megtartják-e,
  • felelős műszaki vezető, illetve a kivitelező jogosult-e a munka végzésére,
  • nem engedélyköteles építések esetén az általános érvényű és eseti hatósági előírásoknak való megfelelés,
  • a rendeltetésszerű használat ellenőrzése stb.

Az elsőfokú építésügyi hatóság az engedélyhez kötött építési munka végzését köteles a helyszínen ellenőrizni. Az építésügyi hatósági ellenőrzést rendszeresen, a külön jogszabályban meghatározott építmények esetében az építési munka végzése során legalább két alkalommal kell végezni.

Az építésügyi hatósági ellenőrzést végzo az építési munka folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra - megtilthatja, ha az szabálytalanul vagy pedig az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik. Ez idő alatt az építésügyi hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról.

Az építésügyi hatósági ellenőrzési feladatok végrehajtásában - az építésügyi hatóság felkérése esetén - a rendőrség, a közterület-felügyelet, továbbá jogszabályban felhatalmazott más szervek is közreműködnek. A tulajdonos, a haszonélvező és a használó, valamint az építtető és a kivitelező a hatósági ellenőrzést kötelesek lehetővé tenni.

Az építésfelügyeleti ellenőrzés

 Az építésfelügyeleti eljárás szabályairól a 48/1997. (XII 29.) KTM rendelet rendelkezik. A rendelet hatálya kiterjed - az építési törvény szerinti sajátos építményfajták kivételével - valamennyi építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység építtetőjére, építési műszaki ellenőrére, kivitelezőjére, felelős műszaki vezetőjére, az építési tevékenység során felhasznált építési célú termékekre, anyagokra, szerkezetekre, berendezésekre, építési módszerekre és eljárásokra, ezek használatára, illetőleg a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményekben, a szabványokban és más építésügyi előírásokban megfogalmazott követelmények teljesülésére.

Az építés felügyeleti ellenőrzési tevékenység célja annak a megállapítása, hogy

  • az építményekre, az építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések), módszerek és eljárások minőségi követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és engedélyeket az építési munka végzése során megtartották-e, valamint
  • az építmények, építési termékek használat során vagy egyébként kialakult állapota megfelel-e a rájuk vonatkozó, az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló követelményeknek.

Az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat épületek és más építmények esetében a közigazgatási hivatal vezetője, a sajátos építményfajták tekintetében az arra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szerv látja el.

Az építésfelügyeleti hatóság a különleges szakmai felkészültséget igénylő vizsgálatok elvégzéséhez a külön jogszabályban meghatározottak szerint arra jogosult szakintézményeket vonhat be.

Az ellenőrzésről az építésfelügyeleti hatóság a vizsgálatban érintetteket a vizsgálat megkezdésével egyidejűleg tájékoztatja.

Az építésfelügyeleti ellenőrzést végzo hatóságnak - a vizsgálat megkezdése előtt - igazolnia kell magát. Az ellenőrzött köteles az ellenőrzéséhez szükséges adatot (pl. építési napló), terméket, eszközt és munkaerőt az ellenőrzést végző hatóság rendelkezésére bocsátani. Az ellenőrzés megállapításairól a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni, és annak egy példányát az építési naplóhoz kell csatolni, egy példányát pedig - a további esetlegesen szükséges hatósági intézkedések megtétele érdekében - meg kell küldeni az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságnak. A megállapításokra az ellenőrzött észrevételt tehet.

Az ellenőrzést végző építésfelügyeleti hatóság megállapított jogszabálysértés vagy szabálytalanság esetén jogosult határozatban

  • elrendelni az építési tevékenység felfüggesztését azonnali intézkedést igénylő esetekben, illetve ha az ellenőrzött az építési tevékenységre jogosultsággal nem rendelkezik,
  • megtiltani az építőipari műszaki engedélyhez kötött, de ilyen minősítéssel nem rendelkező, illetve nem megfelelő anyagok, szerkezetek, berendezések és termékek felhasználását vagy beépítését.

 

fmv5 

Az építés felügyeleti hatóság a jegyzőkönyv másolatával a további szükséges intézkedések megtétele érdekében értesíti

  • a tervezésre vonatkozó szabályok megsértése esetében a területileg illetékes építész-, illetve mérnökkamarát,
  • a szabálytalan építési tevékenység, valamint az építmény elhelyezésére, a szakmai követelményekre, valamint a beépített termékek megfelelőségének igazolására vonatkozó szabályok megsértése esetében az illetékes elsőfokú építési hatóságot.

 

Az építésügyi hatósági kötelezés

Az építésügyi hatósági kötelezési eljárás részletszabályait a 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet tartalmazza. A rendelet hatálya kiterjed minden olyan természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre és személyegyesülésre, akinek (amelynek) a terhére az építésügyi hatóság jogszabály alapján valamely kötelezettség teljesítését rendelheti el.

Az építésügyi hatóság elrendelheti egyebek között:

  • az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti (a változtatás előtti) rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését, valamint
  • szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, illetőleg a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását,
  • a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését,
  • az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás-körét meghaladó felújítását, ha az a településkép kedvezőbb alakítása érdekében szükséges vagy azt az építési szabályzatban, a szabályozási tervben foglaltak végrehajtása, illetőleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik (ez esetben a költségviselésről is rendelkezni kell),
  • jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, továbbá a telken a településkép előnyösebb kialakítása vagy a környezet védelme céljából szükséges kertépítési és egyéb munkák elvégzését,
  • az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban történő átadását, a környezetben okozott károk megszüntetését.
 

Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie:

  • az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, illetve amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja a lebontását, újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik, - az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését,
  • az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett,
  • az építmény jó karbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.

A beépítési, helyrehozatali és beültetési, valamint telekkel, építménnyel, építményrésszel, épületegyüttessel vagy építési munkával kapcsolatos kötelezettség teljesítését az építésügyi hatóság határozattal akkor rendelheti el, ha az érintett a jogszabályban és végrehajtható hatósági határozatban előírt kötelezettségét önként nem teljesítette. Az építésügyi hatóság a kötelezettséget csak a telek, illetőleg az építmény, építményrész, épületegyüttes vagy az építési munka szabályossá tételéhez feltétlenül szükséges mértékben állapíthatja meg.

Az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az elrendelt jogerős és végrehajtható kötelezettséget be kell jegyezni. Amennyiben a végrehajtható kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve - maga az építésügyi hatóság végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.

Az építésügyi hatóság az építési törvényben és az építésügyi hatósági engedélyekben, továbbá más jogszabályban előírt kötelezettség teljesítésére, illetve az azzal kapcsolatban elrendelt munkálatok tűrésére az építési törvényben szabályozott esetekben a tulajdonost, illetőleg az építtetőt kötelezheti. A kötelezettség teljesítéséhez szükséges munkálatok és az ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is előírható.

A kötelezettség teljesítésének határidejét - azonnali beavatkozást igénylő veszélyhelyzet esetének kivételével - az intézkedések megtételének fontosságától, sürgősségétől és jellegétől függően kell megállapítani. Ha az építésügyi hatóság olyan kötelezettség teljesítését rendeli el, amelynek végső határidejét jogszabály (pl. településrendezési kötelezettség esetében helyi építési szabályzat) - általános érvénnyel - írja elő, a teljesítési határidőt legfeljebb a jogszabályban megállapított határidő lejártáig lehet meghatározni. Ha több személy együttes kötelezése esetén a kötelezettség teljesítése osztható, az egyes kötelezettek részkötelezettségeit - a polgári jog szabályai szerint - külön-külön meg kell határozni.

Az építésügyi hatóság által elrendelt kötelezettség teljesítéséhez szükséges munkálatok tűrésére kötelezettnek jogellenesen okozott kárt a polgári jog szabályai szerint az elrendelő építésügyi hatóság megtéríti.

Ha valamely - jogszabályon alapuló - más hatóság (környezet-, természet- vagy műemlékvédelmi, egészségügyi, tűzvédelmi stb.) megkeresése csak építésügyi hatósági kötelezés útján juttatható érvényre, az erre irányuló kötelezettség elrendelése iránti szakhatósági megkeresés teljesítését az építésügyi hatóság csak hatásköre vagy illetékessége hiányában tagadhatja meg.

Az építésügyi hatóság a helyszínen alkalmanként legfeljebb 30 napra szóló közbenső intézkedést tehet, ha az életveszély miatt vagy a közbiztonság érdekében szükséges, illetőleg az azonnali beavatkozás elmulasztása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna. Az ezzel kapcsolatos intézkedés során igénybe veheti a veszély elhárításához szükséges hatóságok közreműködését. Az építésügyi hatóság a közbenső intézkedés keretében elrendelheti a folyamatban lévő építési munka leállítását (abbahagyását, felfüggesztését), továbbá a veszélyhelyzet elhárításához szükséges azonnali intézkedések megtételét. Az építésügyi hatóság a megállapításairól jegyzőkönyvet vesz fel, továbbá a szabálytalan állapotról ábrázolást (rajzot, fényképet, videofelvételt) készít, és szükség szerint az érdemi döntést megelőző közbenso határozatot hoz, amelyet a helyszínen lévo építési naplóba bejegyez.

Az építésügyi hatóság a jegyzőkönyvet, illetőleg a közbenső határozatot a helyszínen átadja a kötelezett vagy a képviselője részére. Ha ez nem lehetséges, a határozatot jól látható helyen - az időjárás behatásától védetten - kifüggeszti, ezt követően pedig azt a kötelezettel hivatalos úton is közli. A közbenső intézkedés érvényességének ideje alatt az építésügyi hatóságnak érdemi határozattal döntenie kell az eljárás megszüntetésérol vagy folytatásáról.

Az építésügyi hatóság a kötelezettséget megállapító érdemi határozat azonnali végrehajtását akkor rendelheti el, ha az életveszély miatt vagy a közbiztonság érdekében szükséges, illetőleg az azonnali végrehajtás elmaradása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna. Ilyen esetben az esetleges fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Az építésügyi hatóság által a kötelezettet - több kötelezett esetén egyetemlegesen - terhelik.

Az építésügyi hatóság az elrendelt jogeros és végrehajtható kötelezettségnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a földhivataltól

  • köteles kérni, ha a kötelezettség teljesítésére egy évet meghaladó időtartamot állapított meg, illetőleg
  • kérheti olyan egyéb esetben, amikor annak megismerése és nyilvános tanúsítása harmadik személyek számára is szükséges.

Az építésügyi hatóság köteles a kötelezettség teljesítése esetén a bejegyzés törlése iránt 30 napon belül intézkedni.

 

Az építésügyi bírság

Ha az építésügyi hatóság fennmaradási engedélyt ad, illetőleg az engedély nélküli lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg építésügyi bírságot is ki kell szabnia.

Ennek részletes szabályait a 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet tartalmazza.

Az építésügyi bírság alapjául a szabálytalanul létrehozott vagy megsemmisült építménynek, építményrésznek a számított értéke szolgál. A bírság az építmény, építményrész készültségi fokának megfelelő számított értéknek legalább 20, legfeljebb 100%-a.

A bírság mértéke a számított építményértéknek engedély nélküli építés esetében 50%-a, engedélytől eltérő építés esetében 40%-a, engedély nélkül végzett bontás esetén 20%-a. Helyi védelem alatt álló épület átalakítása vagy lebontása esetén a számított építményérték 70%-a.

Ha az építmény, építményrész kivitelezését az engedélyt megadó határozat kézhezvételét követően, de annak jogerőre emelkedése előtt kezdték meg, és később az engedély változatlan tartalommal jogerőre emelkedik, akkor az előzőekben ismertetett mértékek 50%-át kell figyelembe venni. Ebben az esetben a bírság megállapítására vonatkozó államigazgatási eljárást a határozat végrehajthatóvá válásáig fel kell függeszteni. A bírság mértékét - a kerekítés általános szabályai szerint - ezer forintra való kerekítéssel kell megállapítani.

A bírságot az építésügyi hatóság által előírt határidőben kell megfizetni. Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el. Az építésügyi hatóság által jogerősen és végrehajthatóan megállapított építésügyi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

Nem szabható ki a bírság, ha az építésügyi hatóság a szabálytalanul megépített építmény lebontását vagy az engedélyezett terveknek megfelelő visszaalakítását rendelte el, illetőleg a törvényben meghatározott határidő (10 év) eltelt vagy a szabálytalan állapot - e határidőn belül - legalább már 1 éve az építésügyi hatóság tudomására jutott. A bírság megfizetésére - a hatósági kötelezés szabályai szerint hozott külön határozatban - az építtetőt kell kötelezni.

A bírság összegét a jogszabályban meghatározott táblázati értékek felhasználásával a szabálytalanul megvalósított épület (építmény, építményrész) méretei (alapterülete, hossza vagy térfogata) alapján kell kiszámítani, és az függ

  • az építmény fajtájától (lakóépület, üdülő, ipari épület stb.),
  • az építés helyszínétől (főváros, megyei jogú város, egyéb város, község stb.), továbbá
  • az építés készültségi fokától.

Az adott szorzókat attól függően kell alkalmazni, hogy az épület ténylegesen milyen készültségi fokon van. Amennyiben a meghatározott munkanemet megkezdték, az abban a sorban lévő szorzóval kell számolni mindaddig, amíg a következő megjelölt munkanem építését meg nem kezdik.

Többszintes épületnél a készültségi fokot szintenként kell meghatározni, a fenti adatok segítségével. A bírságszámítás tekintetében külön szintnek számít a pinceszint (szintek) és a beépített tetőtér is.

A bírság számítás alapjául megállapított érték mint bírságtétel közvetlenül nem függ a szabálytalanul létrehozott építmény, építményrész tényleges műszaki vagy forgalmi értékétől.

A bírságot az azt megállapító jogerős és végrehajtható határozatban előírt határidőn belül, az ott megnevezett központi számlára kell befizetni.

Az építésügyi bírságot mérsékelni vagy elengedni nem lehet. A bírság megfizetésére az eljáró építésügyi hatóság - kérelemre - legfeljebb 1 évig terjedő részletfizetést engedélyezhet.

 

Kapcsolódó témák:

Építészet, építés

Műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, energetikai auditor


 

Archívumunkból

100 csoda kiállítás

100csoda

Tudta, hogy az autóbusz szuszogó ajtajától kezdve a kamion fékjén, a tengeri búvárok palackján, a festékszóró pisztolyon és a légkalapácson át az egyszerű lufiig vagy gumicsónakig mind-mind a sűrített levegő technológiájával működik? Hallott már róla, hogy Magyarországon 3 éve terveznek pneumobilokat? Készített már koktélt ipari robottal?

Bővebben...:

Események, érdekességek

  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

Construma 2014

A tavaly óta új koncepció alapján szervezett kiállítás csokor - a CONSTRUMA, a RENEO, az OTTHONDesign és a CONSTRUMA KERT - fókuszában az idén a felújítás témaköre áll. A rendezvény április...

Újabb napenergiás koncepcióautó

A C-Max Solar Energi Concept, egy energiasűrítőt, mely a nap sugarait a jármű tetején elhelyezett panelekhez koncentráltan továbbítja. A jármű, amely a 2014. januári CES (Consumer Eletronics Show) kiállításon kerül...

Internetes bűnözés 2014-ben

Szakértők szerint 2014-ben a bűnözők célkeresztjébe kerülhet a „dolgok internete” ‒ az internetkapcsolatra képes háztartási gépek, televíziók és gépjárművek, valamint más hasonló eszközök hálózata. Emellett sok átverésre számíthatunk a futball-világbajnokság...

Vállalati hírek, műszaki cégek

  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

Az Excel életre kel

A vállalatirányítási rendszereknek a folyamatos üzleti igényekhez történő testre szabása túlságosan erőforrás-igényes feladat. Egy magyar fejlesztésű szoftver azonban képes arra, hogy a táblázatokból kevesebb, mint egy perc alatt könnyen használható webes...

Új munkahelyek Miskolcon

A Bosch kéziszerszám üzletága Európában átszervezi a fa- és felületmegmunkáló elektromos szerszámok gyártását és fejlesztését. 2014 második felétől ennek a piaci szegmensnek a termékeivel tervezik a gyártás bővítését a Bosch...

Bosch - hálózatba kapcsolva

A Bosch csoport újabb mérföldkőhöz érkezett budapesti központja építésében, és ennek alkalmából november 8-án bokrétaünnepséget szervezett. Az építkezés 18 milliárd forintos beruházásból megvalósuló második üteme 2015-ben fejeződik be. Az új központ...

Műszaki oktatás, mérnök szak

  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

Kritikus infrastruktúra kutatások

A két konzorciumi partner 2014. március 19-én tartotta sajtótájékoztatóval egybekötött záró rendezvényét, amelyet megtisztelt jelenlétével Dr. Répássy Róbert, igazságügyért felelős államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseletében és Theisz Bálint...

A Wroclawi Műszaki Egyetem kitüntetése

Rudas Imre a Wroclawi Műszaki Egyetem kitüntetettje. A Wroclawi Műszaki Egyetem október 1-jén tartotta ünnepélyes tanévnyitó ülését. Az egyetem vezetése és a meghívott rektorok taláros bevonulását követően Prof. Tadeusz Wiȩckowski...

Felsőoktatást támogató megállapodás

A Reinhold és Carmen Würth Alapítvány 2013. szeptember 26-án Együttműködési Megállapodást kötött a győri Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karával. Az Alapítványt a 25 éve Magyarországon működő Würth Szereléstechnika Kft.,...

Mérnök- és műszaki vetélkedők

  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

Pneumobil Gálafutam

Az Óbudai Egyetem, a hazai Bosch Rexroth vállalatok valamint a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum elsődleges célja az volt a Gálafutam megszervezésével, hogy népszerűsítsék az alternatív energiaforrásokat, a környezettudatos gondolkodást, és...

Formula Student Hungary

A Formula Student Hungary 2013 harmadik napján, szombaton sajtótájékoztatót tartottak. A sajtótájékoztató után a rendezvény szervezői boxtúrát tartottak, amely során a sajtó képviselői testközelből is megnézhették a csapatok garázsait és...

WorldSkills: magyar siker

Magyarország 2013-ban negyedszer indult a 42. alkalommal megrendezésre került szakmák olimpiájának is nevezett WorldSkills világbajnokságon. A Lipcsében megtartott viadalon 52 ország 1045 versenyzője összesen 47 szakmában mérte össze a tudását.

Címszavakban

acél alternatív alumínium anyagismeret A VI. Magyar Műszaki Értelmiségi Napja új kezdeményezéssel az „Innováció Napja” programjával – nyitott nap keretében cégbem belsőégésű benzin betonszilárdság bio biztonságtechnika diagnosztika diákoknak dízel energetikai auditor energetikai tanúsítvány energia energiaforrás energiahordozó energiamegtakarítás energiaszükséglet energiatanúsítvány EPEC falfűtés falhűtés felelős műszaki vezető feltaláló felületkezelés festés fizikus Ford történelem fosszilis fényforrás fűtés gyártástechnológia gáz gázkészülék hallgatói innováció eredményeivel hidrogén horgany hőszigetelés hűtés IAESTE időgép Időért incoterms InPulse ipari park kreatív programokkal folytatódott. kémény környezetvédelem közlekedés lakcímke LCD technológia LED LED-es fényforrás logisztika lámpatest marás minőségirányítás minőségügy munkavédelem mérnök mérnök szakok mérnökverseny mértékegység műszaki műszaki ellenőr műszaki oktatás műszaki portál műszaki állások műszaki értelmiség nanotechnológia nap napelem napenergia napkollektor naptűzhely passzívház PB penész reccs rezgésdiagnosztika sugárzásvédelem szabvány szigetelés szikraforgácsolás szélenergia szénmonoxid teljeskörű minőségirányítás Total Quality Management továbbképzés TQM tégla tésztahíd túláram tűzihorganyzás tűzvédelem UniTech Verseny villamos áram víz építés önéletrajz üzemanyag üzemanyagcellás