Építkezés

Hogyan építkezzünk?

Belterület, külterület, lakóövezet, jogszabályok mocsarában vesztegel az otthonra vágyó, miközben a hatóságok sziesztáznak. Ha házat épít, vigyázzon az egészségére! És ne ipari övezetben vegyen telket!

Építkezés - Jogszabályi háttér
Mielőtt bárki nekifog egy építkezésnek, tanulmányozza át az ide vonatkozó törvényi előírásokat. Kiindulópont az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (ÉTV. – Építési törvény), amelyet 1999-ben módosítottak, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló kormányrendelet. De ne ijedjünk meg, nem kell bemagolni, csupán ezek képezik az alapját a helyi építési szabályzatoknak, amelyeket a települési önkormányzatok állapítanak meg. Így már nem is olyan nehéz kiutat találni az erdőből.

Bővebben...

Falak víz elleni szigetelése

Falak vízesedés elleni utólagos szigetelése

A 30-50 évnél régebbi építésű épületek esetében szinte biztosra vehető, hogy az eredeti vízszigetelő anyagok mára elkorhadtak vagy elszakadtak. Így a talajpára, vagy a talajnedvesség előtt a talajjal érintkező épületszerkezetek kapilláris rendszerein keresztül megnyílik az út a felsőbb régiókba, azaz a falazat külső nedvességterheléssel láthatóan nem érintett magasabb szintjei felé. Az eredmény: meggyengült állékonyságú tartószerkezetek, foltos, málladozó vakolat, és egészségre káros lakókörnyezet.

Gyakori penészesedés

Sokan tudják, hogy a nedves, átázott falszerkezet és vakolat leggyakrabban sókivirágzáshoz (salétromos falhoz) és penészesedéshez vezet. A házban megnövekszik a páratartalom, nehezebb lesz a levegő, ami amellett, hogy kellemetlen komfortérzetet okoz, veszélyes az egészségre. A kényelmetlenségeken túl a fal vizesedése hosszú távon életveszélyes is lehet, mert az anyag belső nedvességtartalma télen megfagy, a jég pedig, a térfogat növekedés miatt szétmállasztja a falazó anyagot, ezzel veszélyeztetve az egész épület statikai egyensúlyát, és a lakók biztonságát.

Korábban a vizesedés problémáját úgy próbálták orvosolni, hogy különböző technológiákkal a falba akarták zárni a nedvességet, ehhez egyre stabilabb, tömörebb anyagokat használtak. Az elsődleges cél ugyanis csak az volt, hogy a nedvesség ne okozzon esztétikai problémákat a belső térben illetve a homlokzaton. Ezzel szemben azonban a korszerű megoldás az, ha hagyjuk szellőzni, „lélegezni” a falat. Olyan szerkezetű felületképzési rendszert kell alkalmazni, amelyen keresztül a nedvesség könnyedén a környezetbe párologhat. Mielőtt azonban a vakolatot felvinnénk, mindenképpen szigetelni kell a falat és a talajjal érintkező épületszerkezeteket.

Az utólagos falszigetelés módszere többféle lehet. Hogy éppen a falinjektálás, az elektrokinetikus falszárítás, a sókezelés, a sólekötés, vagy az acéllemez bepréselésének módszere a célravezető, függ az adott helyzettől. Nem szabad megfeledkeznünk azonban a választott utólagos falszigetelési technológiával összhangban a sólekötés és sókezelés megoldásáról sem.

Bővebben...

Külső homlokzati hőszigetelés

Homlokzati falak külső hőszigetelése

A hetvenes évek végén, amikor az 1972-es olajembargó és olajárrobbanás következményeként növekvő energiaárak miatt először került komolyan szóba hazánkban az épületek, s ezen belül a homlokzatok hőszigetelése, néhány centiméter vastag polisztirol lappal letudták ezt a kérdést. Sajnos, az energiaárak azóta elég jelentősen növekedtek, de a köztudatban még mindig a 3-5 cm vastag hőszigetelés és a 0,7 W/m²K hőátbocsátási tényező él. Ma már tudjuk, hogy az épületek energetikai tulajdonságainak meghatározásakor a kérdést jóval komplexebben kell kezelni, a hatékony és környezetszemléletű energiafelhasználás tervezésekor a korábbi metodikával szemben figyelembe kell venni lehetőleg valamennyi, az épület energia felhasználásában közrejátszó rendszert (fűtési, hűtő, szellőzési, elektromos rendszereket) és részletet (hőhidakat, árnyékolást, benapozási és az épületet használó ember hőtermeléséből származó hőnyereséget, stb.) is. Ebből a komplex energetikai feladatsorból most csak egy részletet, a homlokzati falak energetikai jellemzőit és hőszigetelését mutatjuk be.

Az árverseny miatt a legtöbb hirdetésben minél olcsóbbnak szeretnék feltüntetni a reklámozott homlokzati hőszigetelő rendszer árát. A komplett, szakszerű kivitelezés esetén bevizsgált rendszer egy elemét sem lehet kihagyni, ezért ott spórolnak, ahol látszólag a legkevésbé kritikus: a hőszigetelő anyag vastagságán. Ez persze nem jelent gazdaságos megoldást a felhasználók számára, hiszen ők akkor járnak jól, ha a mai, és nem a 25 évvel ezelőtti követelményeknek megfelelően szigetelik otthonukat.

Bővebben...

Hatósági ellenőrzés

Építés során előforduló hatósági ellenőrzések típusai

Az építésügyi ellenőrzéseknek két fő, egymástól jogilag elkülönült és célját tekintve is eltérő fajtáját különböztetjük meg:

• az elsőfokú építésügyi hatóság ellenőrzését, illetve
• az építésfelügyeleti szervek ellenőrzését. 

Bővebben...

Az építési tervdokumentáció

A műszaki tervdokumentáció fajtái

Építési (létesítési) engedélyhez kötött építési munka csak a külön jogszabályban meghatározott tartalmú és részletességű műszaki megvalósítási tervdokumentáció (általánosan ismert néven: kiviteli terv) alapján végezhető. Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor a jogszabályban előírt részletességű kiviteli terveknek az építési munkahelyen rendelkezésre kell állnia.

Bővebben...

Az építéskivitelezés

Az építéskivitelezés az építési tevékenység megvalósulási szakasza. Önmagában és részleteiben is rendkívül szerteágazó, bonyolult műszaki-szervezési vállalkozási tevékenység, amelyre az általános előírások mellett számos speciális és egyedi előírás is vonatkozik.

Építés, kivitelezés, létesítés, felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr, építési napló, megfelelőség, alkalmasság, stb. - Néhány általánosan használt fogalom.

• Építési munkahely: az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is.
• Építési szakmunka: jogszabály vagy szabvány alapján szakirányú képesítéssel végezhető építési-szerelési munka.
• Építési-szerelési munka: minden olyan teljes körű vagy szakági munka (a technológiai szerelés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, karbantartása és javítása, illetőleg lebontása.
• Javító-karbantartó tevékenység: az építési-szerelési munkák közül a meglévő építmény karbantartása, helyreállítása, felújítása és javítása.

Bővebben...

Az építési engedélyezés

Az építési engedélyezés

Aki valaha építkezett már - akár magánemberként, akár vállalkozóként - tudhatja, hogy az építéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás egy idegörlő és időigényes folyamat. Mint, ahogy az egész hazai hivatali rendszer, mondhatnánk.

Persze az építés esetén másként nem is lehetne. Az építkezéssel, kivitelezéssel kapcsolatos tevékenység és jogosultság, valamint a teljes építésügy rendkívül leszabályozott.

A szabályozás rendszerét, az engedélyezési folyamatban résztvevők szerepét és jogkörét hivatott átláthatóbbá tenni ez a fejezet. Tisztázni a kivitelezés és az építkezés előtti engedélyezési teendőket, a tervezői jogosultság tudnivalóit, az építtető, a szakhatóság és a közművek építésügy kapcsán felmerülő szerepét.

Bővebben...

Az építési jog

Az építéssel kapcsolatos jog

Az építéssel, illetve tágabban az épített környezet alakításával és fejlesztésével, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai követelményekkel és eljárási szabályokkal, továbbá az építésügyi igazgatás (településrendezés, építésügyi hatósági) rendszerszabályaival kiterjedt és rendkívül szerteágazó jogszabályi kör foglalkozik.

Az építési műszaki ellenőr az építési folyamat egyik fontos szereplője, közreműködője. Annak érdekében, hogy az építtető érdekeit megfelelően tudja képviselni, és eredményesen, szakszerűen és jogszerűen tudja befolyásolni a megvalósuló építési beruházás menetét, s különösen annak minőségét, általános áttekintéssel kell rendelkeznie az építési tevékenységre vonatkozó jogszabályok körében is.

A műszaki ellenőri jogi ismeretek egyik legterjedelmesebb és leginkább gyakorlatias részét nyilvánvalóan az építésre, az építési tevékenységre vonatkozó szabályok, előírások, követelmények teszik ki. A következőkben - hangsúlyozottan az építési műszaki ellenőri tevékenységgel összefüggésben - az építési jog legalapvetőbb általános kérdéseit, illetve a műszaki ellenőri tevékenységet közvetlenül érintő legfontosabb jogszabályi ismereteket foglaljuk össze, tisztázzuk az építésügyi hatóság, az építésfelügyelet és a műemlékvédelem szerepét, valamint a sajátos műszaki építmény fogalmát.

Bővebben...