Nyomtatás

Külső homlokzati hőszigetelés

Rovat: Építészet, építés

kulso-szigeteles 

Homlokzati falak külső hőszigetelése

A hetvenes évek végén, amikor az 1972-es olajembargó és olajárrobbanás következményeként növekvő energiaárak miatt először került komolyan szóba hazánkban az épületek, s ezen belül a homlokzatok hőszigetelése, néhány centiméter vastag polisztirol lappal letudták ezt a kérdést. Sajnos, az energiaárak azóta elég jelentősen növekedtek, de a köztudatban még mindig a 3-5 cm vastag hőszigetelés és a 0,7 W/m2K hőátbocsátási tényező él. Ma már tudjuk, hogy az épületek energetikai tulajdonságainak meghatározásakor a kérdést jóval komplexebben kell kezelni, a hatékony és környezetszemléletű energiafelhasználás tervezésekor a korábbi metodikával szemben figyelembe kell venni lehetőleg valamennyi, az épület energia felhasználásában közrejátszó rendszert (fűtési, hűtő, szellőzési, elektromos rendszereket) és részletet (hőhidakat, árnyékolást, benapozási és az épületet használó ember hőtermeléséből származó hőnyereséget, stb.) is. Ebből a komplex energetikai feladatsorból most csak egy részletet, a homlokzati falak energetikai jellemzőit és hőszigetelését mutatjuk be.

Az árverseny miatt a legtöbb hirdetésben minél olcsóbbnak szeretnék feltüntetni a reklámozott homlokzati hőszigetelő rendszer árát. A komplett, szakszerű kivitelezés esetén bevizsgált rendszer egy elemét sem lehet kihagyni, ezért ott spórolnak, ahol látszólag a legkevésbé kritikus: a hőszigetelő anyag vastagságán. Ez persze nem jelent gazdaságos megoldást a felhasználók számára, hiszen ők akkor járnak jól, ha a mai, és nem a 25 évvel ezelőtti követelményeknek megfelelően szigetelik otthonukat.

Vegyünk például egy gyakran előforduló esetet. A 70-es években tömegével épültek a szigeteletlen B30-as falakkal határolt épületek. Ezen falak hőátbocsátási tényezője gyártmánytól függően, kétoldali vakolattal 1,32-1,43 W/m2K. Tudjuk, hogy ez ma már nem megfelelő, ezért a külső falakat hőszigetelnünk kell. Ha 3 cm vastag hőszigetelést teszünk erre, úgy a hőátbocsátási tényező 0,66-0,69 W/m2K lesz, ami a nyolcvanas évek színvonalának is éppen, hogy csak megfelel. Nem kell senkit sem emlékeztetni arra viszont, hogy hol vannak ma már az akkori energiaárak…

Aki vékony hőszigetelést alkalmaz, az duplán költ: egyszer a homlokzatszigetelési munkát, másodszor pedig éveken keresztül a nem kellően alacsony fűtési számlában fogja megfizetni a félreértelmezett takarékosság árát. Éppen ezért, csak lényegesen vastagabb hőszigeteléssel tudjuk kivédeni a növekvő energiaárak hatását.

Ha a B30-as falazatot 12 cm vastag AT-H80 homlokzatszigetelő lemezzel borítjuk, a fal hőátbocsátási tényezője 0,30 W/m2K alatt lesz, ami megfelel a mostani ajánlásoknak. A vastagabb hőszigetelés többletköltsége a teljes beruházásnak mintegy 30 %-a, de a fal hőátbocsátási tényezője több, mint felére csökken! Ez a plusz költség pedig néhány év alatt megtérül, még a jelenlegi energiaárak mellett is.

Hasonlóképpen alakul más falazóanyagok esetében is a helyzet. Tömör tégla és vasbeton falazat esetében 12-14 cm vastag AT-H80 is indokolt lehet, de a jobb hőszigetelő tulajdonságú Porotherm, Uniform, stb. téglák esetében sem érdemes 6 cm alá menni!

A teljes, mérhető energiamegtakarítás a falazat típusától és a járulékos hőszigeteléstől függően, akár 30-50 % is lehet. Amennyiben a felújítás teljes körű, és a fűtési rendszer és a nyílászárók is fel lesznek újítva, a fűtési energia megtakarítása elérheti akár a 70 %-ot is.  

Ha téglát vagy ablakot veszünk, a gyártó közli, hogy mekkora annak a hőátbocsátása (U-értéke). Mielőtt hőszigeteltetni akarjuk a házunkat, el kell döntenünk: mekkora U étékre javuljon a hőátbocsátása.

Az U-értéket néhány évvel ezelőtt még k-értéknek hívták, így ne lepődjünk meg, ha komoly szakemberek azt mondják, hogy az ön háza falainak a "kis k-értéke" 0,6, de én feljavítom 0,3 "kis k-ra". Mindössze azt jelzi a régi kategória használata, hogy az illető szakember három éve nem vett szakirodalmat a kezébe. De mi is az U-val (vagy korábban k-val) jelzett hőátbocsátás? A hőátbocsátás azt mutatja, hogy az épületszerkezeten egységnyi idő alatt és egységnyi felületen a szerkezet két oldalán mérhető hőmérséklet különbségétől függően mennyi energia távozik a szerkezeten keresztül, állandósult légállapotokat figyelembe véve. Például a mai 38 centiméter vastag üreges falazóelemeknek az U-értéke általában 0,4 W/m2K. Ez azt jelenti, hogy az abból épített fal egy négyzetméterén 0,4 watt hőenergia távozik, feltéve, hogy a fal belső és külső oldala között 1 Kelvin (K) a hőmérsékletkülönbség. (Az 1 K hőmérsékletkülönbség megegyezik az 1 °C hőmérsékletkülönbséggel. Az eltérés mindösszesen annyi, hogy a Celsius-skálán a víz olvadáspontja a nulla fok, míg a Kelvin-skálán az abszolút nulla fok, azaz -273,16 °C a kiindulás.)

Érdemes még megemlíteni a hővezetési (görög lambdával jelölt) és a hőátbocsátási (U) tényező közötti eltérést, bizonyos táblázatok ugyanis vagy az egyiket, vagy a másikat tüntetik fel.

  • A hővezetési tényező (lambda) anyagjellemző, az adott homogén anyagnak állandósult hővezetés esetén a hővezetés irányában egy 1 méterre jutó, szemben lévő lapjai közötti, (egységnyi idő alatt) egységnyi hőmérsékletesés hatására áthaladó hőmennyiséget határozza meg, mértékegysége W/mK.
  • A hőátbocsátási tényező (U) szerkezetjellemző, egy tetszőleges vastagságú és rétegeződésű, akár többféle anyagból készített szerkezet 1 négyzetméteres felületére adja meg az áthaladó hőmennyiség értékét a kétoldali falfelületre és környezetére jellemző hőátadás figyelembevételével, így annak mértékegysége W/m2K.

Közvetlenül egyik sem használható, mindkét anyagjellemző arra szolgál, hogy további számításokkal a hőveszteség mértéke az adott anyagokból, az adott szerkezetre vonatkozóan meghatározható legyen. Alapelvként azonban rögzíthető, hogy minél kisebb a hővezetési, illetve hőátbocsátási tényező értéke, annál „jobb” a vizsgált anyag, illetve szerkezet hőszigetelő képessége. 

 

 

Régi épületek U-értékének csökkentése utólagos hőszigeteléssel *

Falszerkezet

Vastagság (cm)

Eredeti fal U-értéke (W/m2K)

Polisztirol-
vastagság (cm)

A fal javított U-értéke (W/m2K)

Energia-
megtakarítás (%)

Vasbeton

20 

2,89 

9

0,38 

87

Beton

30

2,21 

9

0,4

82

Mészhomok tégla

38

1,57

8

0,38 

76

Kisméretű tömör tégla

38

1,42 

8

0,37 

74

Kevéslyukú tégla 

38

1,25

7

0,38 

69

Soklyukú tégla 

38

1,02 

6

0,4

61

B30 falazóblokk 

30

1,46 

8

0,37 

75

Salakblokk

30

1,36 

7

0,4

71

Gázszilikát blokk 

30

0,95 

6

0,39 

59

* Tájékoztató adatok, konkrét esetben konkrét fal hőszigetelése minden esetben energetikai tervezést igényel!

A régi épületek utólagos hőszigetélésének leggyakrabban alkalmazott módja a „drywitolás”. A homlokzati fal külső felületére hőszigetelő (pl. polistyrol, poliuretánhab, fenolhab, kőzetgyapot, üveggyapot) lemezeket ragasztanak, amelyeket - az épület magasságától és a választott hőszigetelő anyagtól függően - tárcsás rögzítő dübelekbe ütött műanyag vagy fém beütőszegekkel is rögzítenek. A lemezek felületét ragasztóba ágyazott üveghálóval vonják be, erre pedig vékony színező vakolat kerül.

kulso-szigeteles2 


Példaként vegyünk egy egyszerű épületet: amennyiben egy 100 négyzetméteres családi ház hűlő felülete (a határoló falai ablakokkal, valamint a födém és a padló) 300 négyzetmétert ad ki, és négyzetméterenként 0,4 W/m2K az átlagos U-értékük, akkor - ha a külső és belső hőmérséklet között 1 K (1 °C) a különbség - a házból hozzávetőlegesen óránként 120 W hőenergia távozik.

([U]=W/m2K)

Ez azt jelenti, hogy - elméletben - 120 W tényleges teljesítményű fűtéssel kell pótolni a veszteséget 1 °C különbség esetén. (Gondoljunk csak bele, ez egészen minimális, mondjuk 2 db 60 W-os izzó teljesítménye.)

És mi van akkor, ha odakint -20 °C a hideg, és odabent +20 °C meleget akarunk tartani (vagyis a két oldal között 40 °C a hőmérséklet-különbség)? Ilyenkor a gyakorlatban egy hasonló házban elegendő egy jó hatásfokú minimum 5 kW-os fűtőalkalmatosság.

 

Az elméleti felvetésnek abból a szempontból nincs jelentősége, hogy az U-értéket egységesen vettük fel, vagy hogy a példabeli számítás csak hozzávetőleges. Minél kisebb a hőátbocsátási tényező értéke, annál jobb az épületszerkezet energetikai szempontból.

A fentebb említett B30-as téglafal hőátbocsátása a ráragasztott hőszigeteléssel fokozható, de hogy az 0,15 W/m2K körülire csökkenjen, a fal már 54 centiméter vagy még vastagabb lesz. A könnyűszerkezetes épületeknél már körülbelül 30 centiméter körüli falvastagsággal elérhető a 0,15 W/m2K U-érték. (A 0,15 W/m2K alatti hőátbocsátású falakkal készített épületeket hívják passzív házaknak.)

 

A határoló és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátása (maximális érték, 2006. szeptember 1-étől)

Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)

Épülethatároló szerkezet 

A hőátbocsátási tényező követelményértéke* (U-W/m2K)

Külső fal 

0,45

Lapos tető 

0,25

Padlásfödém 

0,30

Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 

0,25

Alsó zárófödém árkád felett 

0,25

Alsó zárófödém fűtetlen pince felett 

0,50

Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa- vagy PVC-kerettel) 

1,60

Homlokzati üvegezett nyílászáró (fémszerkezettel) 

2,00

Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 négyzetméter 

2,50

Homlokzati üvegfal** 

1,50

Tető felülvilágító 

2,50

Tetősíkablak 

1,70

Homlokzati üvegezetlen kapu 

3,00

Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 

1,80

Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 

0,50

Szomszédos fűtött épületek közötti fal 

1,50

Talajjal érintkező fal 0-1 m között 

0,45

Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)

0,50

* A követelményérték a határolószerkezetek esetében "rétegtervi hőátbocsátási tényező", amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő. Így ha a szerkezet vagy annak egy része több anyagból összetett (például váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak stb.), akkor ezek hatását is tartalmazza.
A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni. A csekély számszerű eltérésre tekintettel a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási tényező hatása elhanyagolható.
** Az üvegezésre és a távtartókra együttesen értelmezett átlag.
A hagyományos (külső és belső szárnnyal szerelt) ablakok hőátbocsátása inkább felette van a háromnak, mint alatta. Az egyesített szárnyú ablakok (ilyeneket szereltek a paneles házakba) 2,7 U-értékkel bírnak. Ekkora a hőátbocsátása a hagyományos "hőszigetelő" üvegnek is. (Ennél fémkeretre ragasztják fel a két üvegtáblát.)
Amennyiben az ilyen üvegnél a belső tábla légrés felőli oldalára egy hővisszaverő fóliát ragasztanak, a légrést pedig mondjuk argon gázzal töltik ki (ezt szokták az ablakosok javasolni vastagabb pénztárcájú vevőknek), akkor a hőátbocsátása 1,1 W/m2K-re csökken. (Az ablak hőátbocsátását a fólia felezi meg, a gáz csak kicsit javít rajta.) Háromrétegű üveggel az ablak hőátbocsátása 0,7-re "hozható le".

 

A hőátbocsátás már nemcsak azoknak fontos, akik szeretnének olcsóbban fűthető, hűthető házban lakni, hanem minden építkezőnek, ugyanis csak akkor kaphat egy ház építési engedélyt, amennyiben a tervező által készített energetikai számítás alapján a határoló szerkezeteinek hőátbocsátásai nem haladják meg a jogszabályban előírt mértéket.

Az épület egészét, tehát nem csak a határoló szerkezeteket, hanem az épületgépészeti és elektromos rendszereket is figyelembe vevő energetikai  számítás kötelező elvégzése volt az első lépés a 2008. január 1-jén Magyarországon is bevezetendő energiatanúsítvány felé. (Megjegyezzük, hogy akkortól a házak is olyan "csíkos" címkével ellátott energetikai tanúsítványt kapnak, mint most a nagyobb, tartós fogyasztási cikknek számító elektromos háztartási gépek. A „csíkok” A-tól G-ig mutatják az épület energetikai hatékonyságát.)

Hőhidak

A frissen hatályba lépő új épületenergetikai szabályozás révén növekvő hőszigetelési vastagságok egyre inkább szükségessé teszik, hogy figyelmünket az energiaveszteségek részleteire is kiterjesszük. A többlet-hőszigetelés könnyen értelmetlenné válhat olyan gyártói, tervezési, vagy kivitelezési gondatlanságok miatt, amik elsősorban hőhidak formájában jelennek meg. Az hogy pontosan melyek is ezek a gondatlanságok, és hogy mekkora a hatásuk, ma már  a figyelem középpontjába kerültek.

Ezeket a kérdéseket próbálták épületfizikai laboratóriumokban tisztázni a Magyarországon általánosan használt szerkezetek hőhíd-szimulációival. Hasonlóan a dinamikus (változó állapotú) hőelemzésekhez, a nagymennyiségű számítás elvégzéséhez itt is alapfeltétel volt a számítógép használata. A vizsgálatokat a 60-as években megfogalmazódott és a személyi számítógépekkel az utóbbi évtizedben elterjedt végeselem-módszer tette lehetővé. Így mára minden mérnök számára elérhetővé vált a hőhidak hatásának pontos ellenőrzése, felváltva a felületarányos számítást, ami komplexebb geometriájú hőhidak számítására nem alkalmas.

A jelentősebb hőhidak a rétegrendek folyamatosságának megszakadásánál, anyag-, vagy szerkezetváltásnál jöhetnek létre. A homlokzati falaknál leggyakrabban a vasbeton teherhordó szerkezetek (pillérek, koszorúk és födémperemek, párkányok, illetve erkélylemezek) okoznak ilyen jelenséget.
A hőhídon átbocsátott vonalmenti többlet hőmennyiséget, azaz a „hőhídhatás” mértékét egyszerűsítve számíthatjuk felületarányosan a 7/2006. (V.24) TNM rendeletnek megfelelően, de számíthatjuk részletes energetikai számítási módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO 13370 szabvány szerint, nagyon ritkán, egyedi esetben szimulációval, illetve a végeselem-módszerrel is.

A számítási módszereket összehasonlítva a különbség a tényleges épületfizikai folyamatok megközelítésének pontossága, vagy hogy a számítás eredményének ténylegestől való eltérése az energiamérleg szempontjából mennyire hanyagolható el.

A járatostól (ma még) eltérő megoldások

Napjaink hő- és páraszabályozott lakókörnyezetének létfeltétele a kül- és beltér közötti nem kívánt hő és páravándorlás legkisebb mértékűre csökkentése. A külső épülethatároló  szerkezetek (köztük a homlokzati falak) hőszigetelését meglepő tulajdonságú új és régi anyagokkal is megoldhatjuk. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsorolunk, néhány kevéssé ismert, kevésbé elterjedt hőszigetelő anyagot, rendszert. Pálcát nem törünk sem ezek, sem a korábban említettek felett, sőt lehet, hogy csak több fejtörést okozunk, de ennek a cikknek a célja gondolatok ébresztése, nem a gyanúk elaltatása, hogy olvasóink tudatosan, átgondoltan döntsenek családjuk jövendőbeli életkörülményeiről.

Cellulóz

Újrahasznosítási eljárással készül papír alapanyagból, gyártása során a szétfonalazott mállasztott papírt bórsav és bórax kezelésnek vetik alá, amelyek a tűz, penész és kártevőkkel szembeni ellenálló képességet biztosítják. A kezelés fokozza az anyag szárító hatását, ez kiűzi a rágcsálókat és a rovarokat a szerkezetből. A cellulóz a legtöbb födémszerkezet utólagos szigetelésére megoldást nyújt, régebbi építésű üreges mennyezet-szerkezetek esetében pedig a technológiából adódóan nagyságrendileg könnyebben beépíthetőek, mint bármilyen más anyag. Elegendő csak meglazítani néhány borítódeszkát vagy kis átmérőjű nyílásokat fúrni terjedési terenként, majd telepíteni a szigetelést, teljes födémfeltárás, sitt és utómunkák nélkül! Tetőtér beépítésnél is jól alkalmazható, a jó hőszigetelő és hőtároló tulajdonságon kívül jelentős hangelnyelő képességgel bír. Kiválóan alkalmas ferdetetős szerkezetek egyidejű és utólagos szigetelésére. Túlnyomásos töltés technológiáját kihasználva gipszkarton és egyéb könnyűszerkezetes határoló és válaszfal szigetelésnél is kiválóan alkalmazható. Különféle ragasztó segédanyagok alkalmazásával könnyen felhordható, legegyszerűbb esetben akár a víz is lehet a rögzítő anyaga. Nem tehető ki közvetlen agresszív környezeti hatásoknak (lúgok és savak), maximum 105°C hőfokig alkalmazható. Nem éghető, láng-gátló hatású. (Hővezetése: 0,033-0.04 W/mK). Legfőbb előnye a felhordási technológiából eredő résmentesség, az ülepedésmentesség és hogy nedvességre kevéssé érzékeny.

Polyicynene

A polyicynene egy levegőn habosodó, nyitott cellás poliuretán anyag, mely a helyszínen készül folyékony összetevőkből. Alkalmazásakor folyékony anyagot szórnak egy nyílt falra, kúszótérbe vagy akár a mennyezetre, felületi előkészítésre általában nincs szükség. Az anyag néhány másodperc alatt 1:100 arányban habosodik, így milliónyi apró légcellából álló rugalmas habtakarót hoz létre, így lezárja a réseket,  repedéseket. Gyakorlatilag minden felülethez tapad, elzárva a légmozgás útját. A felesleges anyag könnyen levágható, így a felület alkalmas szárazfalazat készítésére vagy más felületképzésre. A helyszíni beépítésre kiképzett márkakereskedői hálózat áll rendelkezésre. Az alkalmazás általában nem függ a környezeti feltételektől,  melegben, nedves környezetben és fagy esetén is alkalmazható. Kevésbé érzékeny az alkalmazás módjára, mint a gyárilag előállított szigetelőanyagok. Teljes élettartama során biztosítja a légmozgás elleni szigetelést, teljesen kiküszöböli az üregeken belüli konvekciós hőmozgást. Vízlepergető és nincsenek kapilláris tulajdonságai, nem szívja meg magát. Nyomás alatt ugyan préselhető víz a habba, de mivel az nyitott cellás, a víz a nyomás csökkenésével gravitáció útján távozik. Száradás után a hőtulajdonságok teljes mértékben visszaállnak. A vízpárát is átereszti és lehetővé teszi a szerkezeti pára diffúzióját. Nem zárja a nedvességet abba az anyagba, amelyen alkalmazták.

Nem táplálja a penészt és léggátat képezve csökkenti a nevesség, tápanyag és penész-spórák levegő útján történő behatolását az épület szerkezetébe. Rovarok és rágcsálók számára nem szolgál tápanyagforrásként. Tűzben elég, de a lángforrás eltávolítása után nem ég tovább. Az égés során elszenesedik, nem olvad és nem csepeg. (Hővezetése: 0.04W/mK).

Birkagyapjú

Jó hőszigetelő képességű és jó páravezető, ezért kedvezően szabályozza a belsőtér páratartalmát. Nem rothad, a roskadás csökkentésére poliészterszálakkal keverik.

Általában újzélandi eredetű, éghetőségét borax kezeléssel fokozzák, újrafelhasználható. (Hővezetése: 0,035W/mK).

Nádlemez

Magyarországon gyártott termék. Külső-belső szigetelésre, födém és tetőszigetelésre is használható 200×100 cm-es táblás kiszerelésben kapható, 3-5 cm vastagságban. Drótozható, szegelhető, darabolható. (Hővezetése: 0,055 W/mK).

Len- és kenderrost

Újratermelődő, helyi nyersanyagból készített hőszigetelő lemez vagy paplan, tető és falszigetelésre ajánlott. Újrafelhasználható, maximálisan környezet kímélő. A cellulózhoz hasonlóan bórsavval és bóraxszal kezelik. (Hővezetése: 0,038-0,04 W/mK).

 

 

Kapcsolódó témák:

Építészet, építés

Műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, energetikai auditor

Fűtés, hűtés

Archívumunkból

TÁMOP pályázat

A Széchenyi István Egyetem és az Óbudai Egyetem közösen pályázott a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1 Képzés- és tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematika, természettudományi, műszaki és informatikai képzésekre és azok fejlesztésére című pályázatifelhívás keretén belül 2011. májusában, melynek eredményeképpen 99.411.752 forint támogatást nyertek el.

Bővebben...:

Események, érdekességek

  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

Hatékony Ház Napok

Tavaly a „Hatékony Ház Napok: Nyisson Ön is!" kampány keretében a megnyitott 34 alacsony energiaigényű épületben majd 500 látogatás történt a GreenDependent Intézet és a MAPASZ szervezésében az ország egész...

Construma 2014

A tavaly óta új koncepció alapján szervezett kiállítás csokor - a CONSTRUMA, a RENEO, az OTTHONDesign és a CONSTRUMA KERT - fókuszában az idén a felújítás témaköre áll. A rendezvény április...

Újabb napenergiás koncepcióautó

A C-Max Solar Energi Concept, egy energiasűrítőt, mely a nap sugarait a jármű tetején elhelyezett panelekhez koncentráltan továbbítja. A jármű, amely a 2014. januári CES (Consumer Eletronics Show) kiállításon kerül...

Vállalati hírek, műszaki cégek

  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

Az Excel életre kel

A vállalatirányítási rendszereknek a folyamatos üzleti igényekhez történő testre szabása túlságosan erőforrás-igényes feladat. Egy magyar fejlesztésű szoftver azonban képes arra, hogy a táblázatokból kevesebb, mint egy perc alatt könnyen használható webes...

Új munkahelyek Miskolcon

A Bosch kéziszerszám üzletága Európában átszervezi a fa- és felületmegmunkáló elektromos szerszámok gyártását és fejlesztését. 2014 második felétől ennek a piaci szegmensnek a termékeivel tervezik a gyártás bővítését a Bosch...

Bosch - hálózatba kapcsolva

A Bosch csoport újabb mérföldkőhöz érkezett budapesti központja építésében, és ennek alkalmából november 8-án bokrétaünnepséget szervezett. Az építkezés 18 milliárd forintos beruházásból megvalósuló második üteme 2015-ben fejeződik be. Az új központ...

Műszaki oktatás, mérnök szak

  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

Kritikus infrastruktúra kutatások

A két konzorciumi partner 2014. március 19-én tartotta sajtótájékoztatóval egybekötött záró rendezvényét, amelyet megtisztelt jelenlétével Dr. Répássy Róbert, igazságügyért felelős államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseletében és Theisz Bálint...

A Wroclawi Műszaki Egyetem kitüntetése

Rudas Imre a Wroclawi Műszaki Egyetem kitüntetettje. A Wroclawi Műszaki Egyetem október 1-jén tartotta ünnepélyes tanévnyitó ülését. Az egyetem vezetése és a meghívott rektorok taláros bevonulását követően Prof. Tadeusz Wiȩckowski...

Felsőoktatást támogató megállapodás

A Reinhold és Carmen Würth Alapítvány 2013. szeptember 26-án Együttműködési Megállapodást kötött a győri Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karával. Az Alapítványt a 25 éve Magyarországon működő Würth Szereléstechnika Kft.,...

Mérnök- és műszaki vetélkedők

  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

Pneumobil Gálafutam

Az Óbudai Egyetem, a hazai Bosch Rexroth vállalatok valamint a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum elsődleges célja az volt a Gálafutam megszervezésével, hogy népszerűsítsék az alternatív energiaforrásokat, a környezettudatos gondolkodást, és...

Formula Student Hungary

A Formula Student Hungary 2013 harmadik napján, szombaton sajtótájékoztatót tartottak. A sajtótájékoztató után a rendezvény szervezői boxtúrát tartottak, amely során a sajtó képviselői testközelből is megnézhették a csapatok garázsait és...

WorldSkills: magyar siker

Magyarország 2013-ban negyedszer indult a 42. alkalommal megrendezésre került szakmák olimpiájának is nevezett WorldSkills világbajnokságon. A Lipcsében megtartott viadalon 52 ország 1045 versenyzője összesen 47 szakmában mérte össze a tudását.

Címszavakban

acél alternatív alumínium anyagismeret A VI. Magyar Műszaki Értelmiségi Napja új kezdeményezéssel az „Innováció Napja” programjával – nyitott nap keretében cégbem belsőégésű benzin betonszilárdság bio biztonságtechnika diagnosztika diákoknak dízel energetikai auditor energetikai tanúsítvány energia energiaforrás energiahordozó energiamegtakarítás energiaszükséglet energiatanúsítvány EPEC falfűtés falhűtés felelős műszaki vezető feltaláló felületkezelés festés fizikus Ford történelem fosszilis fényforrás fűtés gyártástechnológia gáz gázkészülék hallgatói innováció eredményeivel hidrogén horgany hőszigetelés hűtés IAESTE időgép Időért incoterms InPulse ipari park kreatív programokkal folytatódott. kémény környezetvédelem közlekedés lakcímke LCD technológia LED LED-es fényforrás logisztika lámpatest marás minőségirányítás minőségügy munkavédelem mérnök mérnök szakok mérnökverseny mértékegység műszaki műszaki ellenőr műszaki oktatás műszaki portál műszaki állások műszaki értelmiség nanotechnológia nap napelem napenergia napkollektor naptűzhely passzívház PB penész reccs rezgésdiagnosztika sugárzásvédelem szabvány szigetelés szikraforgácsolás szélenergia szénmonoxid teljeskörű minőségirányítás Total Quality Management továbbképzés TQM tégla tésztahíd túláram tűzihorganyzás tűzvédelem UniTech Verseny villamos áram víz építés önéletrajz üzemanyag üzemanyagcellás