tuzihorganyzas3

A tökéletes felületvédelem

A tűzihorganyzás napjainkban egyre szélesebb körben alkalmazott felületvédelmi eljárás, mely tartósan védi az acélt a korróziós hatások ellen.

Az évtizedekkel ezelőtt horganyzott szerkezetek ma is megfelelő állapotban találhatók, bizonyítékul az eljárás létjogosultságára az ipari méretekben való alkalmazásának.

 tuzihorganyzas

A módszer nagy méretű acélszerkezetek, és apró fémtömegcikkek horganybevonattal történő ellátására is alkamas, mely kültéri igénybevétel esetén is tartós védelmet nyújt.
A megoldás különösen alkalmas a bonyolulatabb és üreges szerkezetek korrózióvédelemmel való ellátására. A horganyfürdőbe való merítés ugyanis a más módszerekkel nehezen elérhető helyeken is megfelelő védelem kialakítását teszi lehetővé.

 

 

 A technológia

 

tuzihorganyzas2

A tűzihorganyzásra beszállított termékeket először is zsírtalanítani kell, majd sósavoldatban történő pácolással reve-, és rozsdamentesítésen esnek át. Ezt követően "folyósítószer" oldatban kezelik, majd az így előkészített fémtiszta felületű terméket a cinkolvadékba mártják.
Ez az utolsó fázis hozza létre a korrózióvédő felületet a kezelt fémen.

A folyékony cink reakcióba lép az acéllal, és vas-horgany ötvözeti rétegek keletkeznek.

Az olvadékból történő kiemelés során, a munkadarab felületén lévő ötvözetrétegekre fém cinkréteg is rakódik.

A kialakult horganybevonat vastagsága az alapanyag kémiai összetételének függvénye, általában 50-150 mikrométer.

A műszaki feltételek

A tűzihorganyzásra alkalmas acélszerkezetek gyártásának műszaki követelményei nagyjából az alábbiak szerint foglalhatóak össze.

Már az acélszerkezetek tervezési fázisában figyelembe kell venni a tűzihorganyzási technológia sajátosságait, hogy a művelet elvégzése után a megrendelő és a horganyzómű egyaránt elégedett legyen az elvégzett munka minőségével.

A szerkezet méretei

A tűzihorganyzó kádak meghatározott befoglaló méretekkel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a szerkezet kialakításánál ezeket a paramétereket figyelembe kell venni, és az adott nagyobb szerkezeteket részegységekre kell lebontani, illetve a horganyzást követő legmegfelelőbb összekapcsolási módot már tervezéskor meg kell határozni.

A megfelelő kapcsolási módok

A csavarkötések alkalmazását helyezzük előtérbe, mert a szerkezet szerelését roncsolástól mentesen a felület károsodása nélkül végezhetjük el.
A hegesztési, vágási, fúrási munkálatokat a tűzihorganyzás előtt kell elvégezni.

Amennyiben az előző műveletek csak utólag végezhetők el, úgy a sérült bevonatot szakszerűen, az MSZ EN ISO 1461 szabvány előírásainak megfelelően helyre kell állítani.

Lágyforrasztást a horganyzást követően lehet alkalmazni, de a felhasznált folyósítószer maradványokat el kell távolítani, mert károsítják a bevonatot.

Ragasztást, szegecselést, korcolást a horganyzást követően alkalmazzunk.

Egyéb, elsősorban gépészeti kapcsolatoknál (retesz, ék, menetes csatlakozások) a horganybevonat vastagságával számolni kell. A gyakorlati tapasztalat szerint legalább 1 mm-el nagyobb furatátmérőt kell készíteni. Abban az esetben, ha a horganyzási helyzet következtében a furat tengelye vízszintes, akkor az alsó síkban, főként vastagfalú szelvények esetén jelentős horganyfelvastagodással kell számolni. A felvastagodást szerelés előtt le kell munkálni. Azokról a felületekről, ahol a cinkfelvastagodás funkcionális hibát okoz, a horganyzó üzemet tájékoztatni kell. A megmunkálás során keletkező sorját el kell távolítani, mert horganyfelvastagodást okoz.

Szerkezeti kialakítás

A horganyzásra kerülő munkadarab függeszthetőségét meg kell oldani, lehetőleg a horganyzóművel egyeztetve.

A horganyzás során alkalmazott kezelőfolyadékok, illetve a keletkező gázok szabad be-, és kiáramlását biztosítani kell. Nem maradhatnak légzsákok a munkadarabon kezelés alatt, mert ott bevonathiányos helyek keletkeznek. Ezért célszerű helyenként úgynevezett technológiai furatokat elhelyezni a szerkezeten a folyadékok szabad eltávozása érdekében. A zárt, vagy félig zárt konstrukcióknál a robbanásveszély elkerülése érdekében megfelelő horgany be-, és kifolyó, valamint szellőző furatokat kell készíteni. Acélszerkezeteknél és rácsos tartóknál pedig a bordákat úgy kell kialakítani, hogy a sarkoknál a horgany kifolyását biztosító nyílások maradjanak.

Átlapolt felületek esetén arra kell ügyelni, hogy kis felületeknél az átlapolásnál legjobb ha körben, légmentesen lehegesztik. Ha a felület nagyobb, akkor a felületek egyikét középen meg kell fúrni, hogy a közbenső teret alkalmas módon szellőztessük.

tuzihorganyzas4

A munkadarabok szerkezeti elemeinek egymástól való távolsága legalább 0,5 mm kell, hogy legyen. Az ennél kisebb távolságok esetében az előkezelő oldatok nem száríthatók ki teljesen, és ez által gőzrobbanás következhet be. A 0,1 mm-nél kisebb távolságok egybeforrasztódnak.

Az alkatrészek kialakításánál kerülni kell a különböző falvastagságú lemezek összeépítését, mert mint a felmelegítésnél, mint pedig a lehűlésnél a gyengébb részek vetemednek. Tűzihorganyzás során a munkadarabban lévő belső feszültségek a kb. 450 °C-os hőmérsékleten leépülhetnek, és feloldódásuk alakváltozásban nyilvánul meg.

Mivel a gyártás során a feszültségek bevitelének megakadályozására nincsen mód, és feszültségmentesítő kezelést sem mindig lehet alkalmazni, ezért az alábbi lehetőségek adódnak a káros alakváltozások kiküszöbölésére:

  • A belső feszültségek szintjének alacsonyan tartása (hegesztési sorrend betartása, szimmetrikus varratelhelyezések stb.)
  • Megfelelő merevítések alkalmazása (lemezszerkezeteknél és drótfonatoknál jelentős)
  • Megfelelő termékméretek tervezése.

Anyagminőség

  • A horganyzásra kerülő munkadarab nem tartalmazhat nem horganyozható szerkezeti elemet (pl. rezet, alumíniumot, műanyagot stb.)
  • Részben hengerelt acélból, részben öntvényből álló szerkezetek nem horganyozhatók.
  • Nagyméretű öntvényeken a horganyzás hőmérsékletén repedések keletkezhetnek.
  • Az edzett és/vagy nagyszilárdságú acélok olyan nagyságú belső feszültségeket hordoznak, amelyek pácolás, illetve horganyzás során megnövelik a repedések kialakulásának kockázatát.
  • A szilícium, foszfor és egyéb (reaktív) elemek hatásai. Az acélban lévő reaktív elemek döntő hatással vannak a bevonat tulajdonságaira. Az optimálistól eltérő acélösszetétel esetén a horganyzóműnek nincs beavatkozási lehetősége.

Az acél szilícium tartalmának befolyása a bevonat tulajdonságaira.

  • I. osztály: Az alacsony szilícium tartalmú acélok (Si c 0,03%) horganybevonata fényes, ezüstös, sima tapintású, a mechanikai igénybevételeket jól bírja.
  • II. osztály: Sandelin-acél (Si 0,03% - 0,12%) horganybevonata sötétebb- világosabb foltokkal tarkított "leopárd" mintázatú, esetleg matt-szürke. Felülete durva, "narancsos", rideg, kemény. Dinamikus igénybevétel esetén lepattogzik a bevonat. Alkalmazásuk NEM JAVASOLT!
  • III. osztály: Hyper-Sandelin acélok horganybevonata. A 0,12% fölötti szilíciumtartalommal a bevonat jellemzői lineárisan tolódnak el a kedvezőtlen irányba. Tulajdonságaik kedvezőbbek, mint a Sandelin acéloké. Színük mattszürke vagy sötétszürke, bevonatvastagságuk változó.

A szilícium és a foszfor együttes hatása. Tapasztalatok alapján vékonyabb, tetszetősebb a bevonat, ha: Si% + 2,5 P % <= 0,10

JAVASLAT: tűzihorganyzás szempontjából a legmegfelelőbb acélminőség az S235JRG2.

Felületminőség

Nagyon érdes felületek (vakrozsdás, szemcseszórt, durván köszörült) esetén vastagabb bevonatok keletkeznek.

A tűzihorganyzásra kerülő szerkezetek felülete savban oldhatatlan szennyeződéseket nem tartalmazhat, mert a bevonaton folytonossági hibák keletkeznek.

El nem távolítható szennyeződések például a következők:

  • Jelölésre használt festékmaradványok;
  • A hegesztéshez használt fröccsenésgátló szilikonok és olajok, a felületre ráégett, megmunkáláshoz használt olajok;
  • Hegesztési salakmaradványok;
  • Öntvények esetén öntészeti maradványok.

A hegesztési varratoknak folytonosnak kell lenniük, rések, lyukak nem engedhetők meg, mert a műveletek során bediffundáló anyagok horganyzást követően a légnedvesség hatására elfolyósodnak. A zöldes-barnás folyások nem esztétikusak, illetve a bevonatot is károsítják.

 

Kapcsolódó témák:

Felületkezelés, bevonattechnika

Kapcsolódó tartalmak:

Archívumunkból

Széchenyi Futam VI.

szechenyi-futam-vi3

Évről évre egyre magasabbak a fosszilis energiahordozók árai és egyre többen dolgoznak azon, hogy elérkezzen az idő, amikor a közlekedésben a fő alternatíva nem a benzin vagy a gázolaj lesz. Ezeknek a fejlesztéseknek nyújt megmérettetési lehetőséget a VI. Széchenyi Futam, Európa legrangosabb olyan innovációs versenye, amelyen kizárólag Alternatív Hajtású Járművek állnak rajthoz.

Bővebben...

Hírek röviden - érdekességek

Távmonitorozás konferencia

A „ProSeniis – Integrált orvosi és technológiai kutatási program” pályázati projekt záróeseményére 2011. szeptember 9-én 9:30-tól kerül sor a ProSeniis Konzorcium tagjainak szervezésében. A konzorcium tagja többek között az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kara, a GE Healthcare, a MEDNET 2000 Kft., amely a konferenciával párhuzamosan a budapesti (elsősorban III. kerületi) lakosok számára egy egészségdélutánt is szervez.

Bővebben...

Hírek röviden - cégvilág

Telephelyfejlesztés Budaörsön

Az Európai Unió támogatja a magyarországi kis- és középvállalatokat is, erre nagyszerű példa a most kezdődő budaörsi telephelyfejlesztés. A Műszer Automatika Kft. 2010. október 1-én egy sajtótájékoztatóval egybekötött nyitórendezvényen mutatta be a legújabb projektjét. Ez a bővítés biztosítani tudja a vállalkozás dinamikus fejlődését.

Bővebben...

Hírek röviden - oktatás

Hoppá! Erasmus

2006-ban indította útjára a Tempus Közalapítvány a „Hoppá” disszeminációs füzeteket. A kiadvány célja, hogy felhívja a figyelmet az Európai Unió oktatással, képzéssel kapcsolatos irányzataira, programjaira, pályázattípusaira. A „Hoppá” az elemzéseken túl különböző sikertörténetek bemutatásával is segíti az intézményeket a nemzetköziesítés folyamatában.

Bővebben...

Hírek röviden - versenyek

A jövő járműveinek versenye

Innovációs fesztivál Győr belvárosában. A kormányszóvivő a jövő járműveivel randevúzott. 2011. május 1-jén tartották az alternatív hajtású járművek legjelentősebb európai versenyét Győrben. A VI. Széchenyi Futamra 45 csapat 70 járművel nevezett - volt köztük napenergiával, hidrogénnel, sűrített levegővel, elektromossággal üzemelő két-, három- és négykerekű közlekedési eszköz egyaránt.

Bővebben...