Rovat: Fűtés, hűtés

Ingatlanunk hűtése
Amíg az év téli felében a fűtéssel vagyunk elfoglalva, nyáron szembetalálkozunk az újabb kihívással. Amikor a kellemes tavaszi napsugárzást felváltja a nyári hőség, elkezdünk a megoldások után kutatni. Nem mindegy azonban, hogyan védekezünk ellene.
Sokat fűtünk! Magyarországon közel másfélszer annyit költünk lakásunk vagy irodánk egy négyzetméterének fűtésére, mint az Európai Unió más országai, ugyanakkor nyári energiafogyasztásunk is egyre nő, lassan eléri a téli időszakra jellemző értéket. A nyári melegrekordok idején nagyvárosainkban az egyre elviselhetetlenebb forróság miatt egyre többen vásárolnak akciós, rossz hatásfokú légkondicionálókat, amelyek hosszú távon erőteljesen hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz. A nyári kánikulában jól jöhetnek az alábbi ötletek, hogyan tehetjük kellemesen hűvössé lakásunkat.
A klímaberendezés nem csak a belső levegőminőségre van rossz hatással, hiszen szervezetünknek mesterségesen előállított hideghez kell alkalmazkodnia, de működtetése rengeteg energiát fogyaszt, és zajszennyezést is okoz. Ezzel szemben létezik számos energia- és pénztárcakímélő lehetőség a kellemes hőmérséklet és a friss levegő optimalizálására.
Kezdjük kívülről
A jól megválasztott külső és belső árnyékolókkal egyszerűen szabályozhatjuk lakásunk klímáját a forró nyári és a hideg téli napokon egyaránt. A leghatékonyabbak a mozgatható külső árnyékolók (redőny, zsaluzat, napárnyékoló), amelyekkel a nagy nyári melegben tízszer jobb hatást érhetünk el, mint a belső árnyékolókkal (például szalag- vagy pliszéfüggöny, roló). A külső árnyékolók nyaranta hatékonyan óvják belső tereinket a túlmelegedéstől, hiszen megakadályozzák, hogy az ablaküvegen át túl sok napenergia jusson be az épületbe. Nem árt tudni, hogy a ház déli oldalára telepített lombhullató fák télen átengedik a napsugarakat, nyáron viszont árnyékot biztosítanak.

Friss levegőt!
Egy felnőtt óránként 0,5-1 köbméter levegőt cserél tüdejében, s a jó közérzet biztosítására a kilélegzett levegőt minimum frissre kell cserélni. A hajnali frissítő szellőztetések jótékony hatását nem pótolja semmilyen berendezés. Szellőztetéskor mindig nyissuk ki az ablakokat teljesen, hogy az elhasznált, párás levegő minél gyorsabban és tökéletesebben kicserélődhessen a kinti levegőre.
Ventilátorok
A mobil ventilátoroktól csak alacsony hűtési teljesítményt várhatunk, azon túl, hogy a fáradt levegő szabadba vezetését szolgáló ablak- vagy ajtónyílás egyidejűleg a meleg visszaáramlásának is utat ad. Igazán jó hűtési teljesítményre csak a szakemberek által beszerelt, fixen telepített készülékektől számíthatunk. Már léteznek falba, csőbe, mennyezetbe, ablakba építhető kis ventilátorok.
Klíma
Ha mégsem akarunk lemondani a hagyományos klímaberendezésről, akkor vásárlásnál legyünk tekintettel a zajtényezőre is, válasszunk jó minőségű és hatásfokú energiahatékonysági címkével ellátott terméket. Készülékvásárláskor gondoljuk át, hogy a hűteni kívánt helyiség hány köbméter, mennyi és milyen tájolású ablaka van, milyen hőforrások vannak a szobában (világítás, személyek és berendezések száma), milyen a helyiség hőszigetelése. Érdemes szakember segítségét igénybe venni, hiszen a túlméretezett klíma felesleges energiapazarlással jár, míg az alulméretezett berendezés nem képes a kívánt hőmérsékletet elérni.
A kinti hőmérséklethez képest maximum 5 fokkal ajánlott csökkenteni a helyiség hőmérsékletét, nagyobb hőkülönbséghez ugyanis nehezen alkalmazkodik a szervezetünk. Ha klímaberendezést működtetünk, az ajtókat és ablakokat mindig csukjuk be, mert a meleg levegő folyamatos beáramlása csúcsteljesítményre kényszeríti a berendezést.
Ha beszorul a meleg
A belső relatív páratartalom növekedése rontja a komfortérzetet, kondenzációs lecsapódásokat, felületi foltosodást, az egész lakásra kiterjedő látható és láthatatlan gombásodást és penészedési folyamatokat indíthat el. Esztétikai hibák mellett károsítja a belső tér szerkezeti elemeit, a bútorokat, de a ruházatban is kellemetlen szagok maradnak. Továbbá az előforduló betegségek, illetve gyógyulások időbeliségét is megnyújtja. A korszerű nyílászárók által okozott "doboz-effektus" konzerválja a rossz minőségű párás levegőt, ezért a modern épületekben egyre fontosabbá válik az épület szellőztetése.
Ehhez nyújtanak megoldást a ventilátorokhoz (vagy klímagépekhez) köthető hidroszabályozású (vagyis páraérzékeny) szellőzőrendszerek. A rendszer elemei a mindenkori belső páratartalom folyamatos érzékelésével, a tényleges szellőzési szükségleteknek megfelelően, helyiségenként optimalizálják, és automatikusan szabályozzák a légcserét. A rendszer részei légbevezetők, légelvezetők és központi ventilátorok.
A levegőt mindig a szennyezett terekből szívjuk el (WC, fürdőszoba, konyha, tároló, kamra, gardrób), és a friss levegőt a tartózkodási terekbe (nappali, hálószobák, irodák, stb.) érdemes elsősorban bejuttatni. A légelvezetőket és légbevezetőket légcsatorna köti össze a folyamatos, szabályozott működésű központi elszívó ventilátorral. A hangsúly a folyamatosságon van, hiszen csak így biztosítható, hogy a pára optimális szinten maradjon. A központi ventilátorok szabályozott üzemükkel pénztárcánkat is kímélik, alacsony zajszintjükkel és hatékony működésükkel pedig a lakóterek komfortját megfelelően biztosítják.

Hővisszanyerővel kombinált központi rendszerek
Újabban feltűnt a hazai palettán az eddigi levegő-talaj hőcserélő mellett a közvetítőközeges talajhő hasznosítás is. A talaj hőjét 25%-os etilén-glykol-víz keverék továbbítja a beszívott levegőnek, ezzel télen fűteni illetve nyáron hűteni tudjuk a friss levegőt. A téli időszakokban a levegő hőmérsékletét akár 14°C-kal is emelheti, ami szinte teljesen fagymentes működést biztosít a hővisszanyerős szellőztető központnak.
Hűtés áram nélkül
Habár a lakossági használatára még várni kell, érdekes példa lehet az Adsolair hővisszanyerős klímaberendezés, melyet a légtechnikai rendszerekben történő hővisszanyeréshez és környezetbarát, a víz párolgáshőjét kihasználó nyári hűtéshez fejlesztették ki. A berendezés a vizet az elhasznált, távozó levegőbe permetezi és nem a szellőző levegőbe, hogy a nedvesség ne az épületbe hatoljon be. Ezáltal a távozó levegő lehűl, és ez az alacsony hőmérsékletszint a dupla keresztáramú hőcserélőn a beáramló friss levegőnek átadódik. Hasonló eljárás szerint hűtötték a régi rómaiak és görögök több ezer évvel ezelőtt borukat az agyagedények segítségével, melyeknek fala vízzel volt átitatva, és így az a létrejövő párolgás által a bort kellemes hőmérsékleten tartotta. Ezzel az eljárással környezetkímélő módon lehet létrehozni a kívánt szobahőmérsékletet.
Hűtés napenergiával
A dél-franciaországi Uzes városka Haribo Bonbon múzeumát néhány éve napenergiával hűtik le. A múzeum új részlegének optimális hőmérsékletét a napenergiát hasznosító "Suninverse" elnevezésű hűtésre és fűtésre egyaránt alkalmas klímaberendezéssel szerelték fel, melynek energiaforrása 28 darab síkkollektor.
Kapcsolódó témák:




