Rovat: Fűtés, hűtés
A fűtési szezon kezdetén kiemelt óvatossággal kell eljárni!
A szén-monoxiddal összefüggésbe hozható balesetek fő okai között található a gázkészülékek karbantartásának hiánya, a levegő-utánpótlást akadályozó, fokozott légzárású nyílászáró szerkezetek alkalmazása, illetve a gázkészüléknek páraelszívóval és egyéb tüzelőberendezéssel történő egyidejű üzemelése.
A szénmonoxidról
A szénmonoxid (CO) egy színtelen, szagtalan, íztelen gáz. A szénvegyületek tökéletlen égése során képződik, főleg belsőégésű motorokban, illetve fűtőberendezésekben. Üzemanyagnak is használható, a levegővel meggyújtva jellegzetes kék lánggal ég. Széles körben alkalmazzák vegyipari alapanyagként, annak ellenére hogy mérgező. Kémiailag egy szénatom kötődik kovalens kötéssel egy oxigénatomhoz. Szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú.
A szén-monoxid nagyon mérgező gáz. Mérgező hatása azzal magyarázható, hogy a vér hemoglobinjában található vasatomokkal stabil komplexet, szén-monoxid-hemoglobint képez, ezzel a szervezet oxigénfelvételét és oxigénellátását akadályozza. A hemoglobin akkor is megköti a szén-monoxidot, ha a levegő szén-monoxid tartalma csekély. Szén-monoxid-mérgezés esetén szabad levegőn mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni.
A legteljesebb védelem érdekében háztartásonként két szénmonoxid-jelző berendezés beépítése ajánlott.
Egyet a kazán közelében, egyet pedig a hálószobában javasolt elhelyezni.
A fűtési szezon kezdetén megnő a lakástüzek és szén-monoxid-mérgezések veszélye, ezért indokolt a fokozott óvatosság. Évente mintegy 6.000-6.500 lakástűzhöz riasztják a tűzoltókat, a halálesetek leggyakrabban a november és március közötti időszakban következnek be.
A lakástüzek leggyakoribb oka a nyílt láng használata és a dohányzás. A statisztikák szerint a kisgyermekek és az idős, beteg emberek válnak a leggyakrabban a lakástüzek áldozataivá, mert ők még nem, vagy már nem képesek reagálni a veszélyhelyzetre.
Még a fűtési szezonban sem késő átvizsgáltatni a különböző tüzelő-fűtő berendezéseket, mivel a gázfűtéses lakásokban a visszaáramló égéstermék szintén tragédiához vezethet. A fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, elmozdulhatnak az alkatrészek, ezért célszerű használat előtt átvizsgáltatni őket.
A tüzelő-fűtő berendezések kifogástalan működése során is vigyázni kell arra, hogy ne legyen éghető anyag a sugárzó hővel, vagy nyílt lánggal működő eszközök közelében.
A tulajdonosoknak érdemes lehetőséget teremteni arra, hogy a kéményseprők rendszeresen végezhessenek szén-monoxid-méréseket. A gázkészülékek karbantartóinak nem kötelező feladata az égéstermék szén-monoxid-kibocsátásának mérése, csak külön kérésre, viszont a szükségesnél lényegesen kevesebb esetben végeznek szén-monoxid-mérést, piaci áron, miközben a kéményseprők jelenleg is minden lakásban ellenőrzik a kéményeket.
|
|
Egy egyszerű eszköz a saját biztonságunk érdekében A szénmonoxid mérgezés elleni védekezés egy másik formája a gáz jelenlétét érzékelő és a veszélyt jelző berendezés alkalmazása. Az ilyen érzékelő a megfelelő helyre beépítve folyamatosan méri a helyiség szénmonoxid koncentrációját, és jelzést ad (általában magas frekvenciájú hangjelzéssel), amennyiben veszélyesen magas értéket észlel. A legteljesebb védelem érdekében háztartásonként két szénmonoxid-jelző berendezés beépítése ajánlott. |
A szénmonoxid-mérgezéseknél a legnagyobb problémát az új, hőszigetelő nyílászáró okozhatja, amelyet utólag építenek be a lakásba a tulajdonosok, miközben továbbra is nyílt égésterű gázkazánt használnak a fűtésrendszerben. Emellett persze a gázkazán meghibásodása, valamint a nem megfelelő kémény is tragédiához vezethet.
A legjellemzőbb hibák, hogy a kémény alulméretezett, alacsony vagy rossz a keresztmetszete. Emellett természetesen a kéménynek is tisztának kell lennie a megfelelő füstelvezetés érdekében.
Ugyanakkor figyelni kell a kazánra is, melyből kétféle létezik: az egyik a zárt égésterű, a másik a nyílt. Előbbi a korszerűbb, s elnevezése arra utal, hogy az égés zárt térben történik, a készülék az oxigént egy szellőzőcsövön keresztül a külső térből kapja, a keletkező égéstermék pedig egy másik elvezetőn keresztül szintén a szabadba távozik. További előnye, hogy az elvezető csőhöz érzékelő rendszer kapcsolódik: ha valamilyen oknál fogva az égéstermék nem tud megfelelően távozni, a kazán automatikusan kikapcsol.
Ilyen zárt égésterű kazánokat már a kilencvenes évektől lehetett kapni, de csak 2006-ban indultak be az eladások, mivel ebben az évben megváltozott a háztartások gázfűtésére vonatkozó műszaki-biztonsági szabályzat. Míg a 2004 előtt érvényes szabályozás megtiltotta az erősen szigetelő nyílászárók használatát a gázfűtéses lakásokban, addig a 2006-ban bevezetett nem tiltja a hőszigetelő ablakok beépítését, de száműzi a nyílt égésterű kazánokat a lakóhelyiségekből.
Mindamellett a nyílt égésterű kazánok is évekig működtethetők szabályosan, csak karban kell tartani őket. Problémát az okoz, ha a tulajdonos kicserélteti régi ablakait modern, erősen szigetelő típusúakra. A kazán a helyiség levegőjét használja, s már néhány százalékos oxigéncsökkenés elég ahhoz, hogy az égés tökéletlenné váljon, és szénmonoxid keletkezzen. Egy konferencián egyenesen „államilag támogatott öngyilkosságnak” nevezték a szigetelő ablakok beszerelését a gázfűtéses lakásokba.
Kapcsolódó témák:
