Rovat: Logisztika

Figyelem! Nemrégiben megjelent az INCOTERMS 2010,
mely változtatásokat tartalmaz az INCOTERMS 2000 verziójához képest.
Az újdonságokról hamarosan egy összeállítást készítünk.

Az Incoterms jelentése és története

A kereskedelmi forgalomban a teljesítési hely, idő, felelősség és kockázat kérdéseinek pontos meghatározásához szükség van egy a nemzetközi gyakorlatban elfogadott, valamennyi piaci szereplő által egységesen értelmezett szabályozásra, irányelvekre. Az INCOTERMS a fuvarparitás meghatározására szolgáló nemzetközi szabvány, a kereskedelmi, logisztikai, szállítmányozási tevékenységek során. A kifejezés az angol International Commercial Terms (Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek) szavak rövidítéséből származik. A nemzetközi kereskedelem egyik alapvető dokumentuma, a legismertebb külkereskedelmi szokvány, mely egyre inkább a belföldi kereskedelmi tevékenységek meghatározó elemévé is válik.

A szállítási feltételekre rendszerint az INCOTERMS 2000 az irányadó, ami azonban nem kötelező nemzetközi jog, hanem csak akkor érvényes, ha azt a szerződő felek egyértelműen kikötötték.

A fuvarparitás meghatározásakor három betűből álló rövidítéseket használunk. EXW, FCA, FAS, FOB, CFR, CIF, CPT, CIP, DAF, DES, DEQ, DDU, DDP. Hogy ezek mit is jelentenek, kiderül a teljes cikkből.

Az ICC vagyis International Chamber of Commerce (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) nevű szervezet iránymutatása. Magyarországi szervezete az ICC Hungary, vagyis a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága.

Az Incoterms célja, hogy a nemzetközi kereskedelmi szerződésekben leggyakrabban szereplő kereskedelmi feltételek értelmezéséhez nyújtson segítséget, azok gyűjteményét adja. A fuvarparitás kétséget kizáró módon szabályozza, az áruszállítással kapcsolatos költségek megoszlását az eladó és a vevő között.
Az INCOTERMS az adásvételi szerződések szerződő feleinek az adott áru értékesítésével kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire korlátozódik.

Az INCOTERMS klauzulái meghatározzák:

• a fuvarparitást;
• a teljesítés helyét;
• az eladó és a vevő felelősségét, kötelezettségét, jogait.

Az INCOTERMS által szabályozott kérdések:

• az eladó áruszállítási és a vevő adásvételi és fizetési kötelezettségei;
• a csomagolás költségei;
• a felek értesítési kötelezettségei.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce, ICC) 1936-ban hozta létre ezeket a nemzetközi kereskedelemben alkalmazandó standardokat. A kereskedelem fejlődése következtében állandó átdolgozás alatt áll, a legutóbbi (6. változat) 2000-ből való. Ezekből kifolyólag a szerződéskötésben utalni kell arra is, hogy az INCOTERMS melyik évi verziójára hivatkoznak megegyezéskor.

Az INCOTERMS célja

Az INCOTERMS létrehozásának célja egy egységes szabályozás megteremtése volt, amely az eladó és a vevő jogait szabályozza a nemzetközi szállítási szerződésekben, úgynevezett klauzulák formájában. A szokvány nem jogszabály, ezért csak azáltal lép életbe, hogy a szerződő felek elfogadják. A szokvány használata az export-import ügyletek során nem kötelező; jelentősége abban áll, hogy a szerződésekben nem kell részletesen szabályozni a szállítási feltételeket, elég utalni a megfelelő INCOTERMS klauzulára. (Például: az ár EXW Mosonmagyaróvár értendő).

Az INCOTERMS-et felhasználják a statisztikai adatszolgáltatások egyértelművé tételére is. Az EU-ban szokásos külkereskedelmi statisztikákban export esetében a FOB-értéket, import esetében a CIF értéket kell feltüntetni. Az IMF (International Monetary Fund - Nemzetközi Valutaalap) módszertana szerint a fizetési forgalom statisztikáknál az export és import esetében is a FOB értéket kell feltüntetni.

Az INCOTERMS minden klauzulája az eladó és a vevő kötelezettségeit is tartalmazza 10-10 pontban.

Az eladó kötelezettségei:

• az áru rendelkezésre bocsátása;
• engedélyek, vámformaságok, felhalmozások intézése;
• fuvarozási és biztosítási szerződés megkötése;
• költségmegosztás;
• kockázatátvállalás;
• az áru átadása;
• értesítésadás a vevő részére;
• átadást igazoló okmányok kitöltése;
• ellenőrzés, csomagolás, jelölés;
• egyéb kötelezettségek.

A vevő kötelezettségei:

• az ár megfizetése;
• engedélyek, felhalmozások és formaságok;
• fuvarozási szerződés megkötése;
• költségmegoszlás;
• kockázatvállalás;
• az áru átvétele;
• értesítésadás az eladó részére;
• az átadás igazolása, szállítási okmány vagy ezzel egyenértékű elektronikus közlés;
• áruvizsgálat;
• egyéb kötelezettségek.

A szokvány hivatalos nyelve az angol. 13 klauzulát tartalmaz, az egyes klauzulákat az eladó kötelezettségeinek növekvő sorrendjében mutatja be. A klauzulákat 3 betűvel jelölik, hozzátéve az értelmezéshez szükséges megnevezést, amely a klauzula fajtája szerint lehet az indítási hely, az érkezési hely, vagy a berakodási hely.

A klauzulák a következők alapján különböztethetők meg:

• költségmegosztás az eladó és a vevő között
• a kárveszély, a kockázat megosztása az eladó és a vevő között.

Fogalmak az INCOTERMS gyakorlatában

• A fuvarparitás: az a földrajzi pont, ahol a szállítással kapcsolatos költségek átszállnak az eladóról a vevőre. 
• Teljesítés helye: az a földrajzi pont, ahol a szállítással kapcsolatos kockázat átszáll az eladóról a vevőre.
• Egypontos klauzulák (E, F, D csoport): a költség és a kockázat ugyanazon a földrajzi ponton száll át. 
• Kétpontos klauzulák (C csoport): a költség és a kockázat eltéro földrajzi ponton száll át. 
• Multimodális klauzulák: minden fuvarozási módnál alkalmazható.

Az INCOTERMS fajtái és csoportosításuk

A klauzulák fajtái a költség átszállása alapján

• Ha a költség ugyanott száll át az eladóról a vevőre ahol a kockázat, akkor a klauzula 1 pontos.
• Ha a költség és a kockázat átszállása szétválik, akkor a klauzula 2 pontos.

A klauzulák fajtái a fuvarozási mód alapján

• Az alkalmazott fuvarozási mód alapján a klauzulák lehetnek tengeri vagy belvízi klauzulák illetve multimodális klauzulák.
• A multimodális klauzulák többféle fuvarozási mód és különböző összekapcsolódási módok esetén alkalmazott.

A klauzulák

A 13 klauzula az eladó kötelezettségének és kockázatának a sorrendjében:

• "E" csoport - EXW
• "F" csoport - FCA, FAS, FOB
• "C" csoport - CFR, CIF, CPT, CIP
• "D" csoport - DAF, DES, DEQ, DDU, DDP

 

---

Az "E" csoport

 

EXW - Exworks (gyárból, raktárházból)

Az eladó saját telephelyén köteles az árut megfelelően csomagolva (a megfelelő olyan csomagolás jelent, amely biztosítja az áru épségben történő megérkezését), számlázva a vevő rendelkezésére bocsátani. A költség és a kockázat a gyártól a vevőt terheli, ezért ez 1 pontos, multimodális klauzula.

• Az eladó fizeti azokat az ellenőrzési költségeket, amelyek az áru rendelkezésre bocsátásához szükségesek.
• A vevő kérésére és költségére az eladó segít az okmányok illetve engedélyek beszerzésében.
• Minden egyéb feladat a vevőre hárul (fuvarozási eszköz, berakodás, kiviteli- és beviteli engedély beszerzése, vámolás stb.)
• Az eladó értesítési kötelezettsége: az áru elkészülte.
• A vevő értesítési kötelezettsége: a fuvareszköz kiállításának időpontja.

 

---

 

Az "F" csoport

 

 

FCA - Free Carrier (költségmentesen a fuvarozónak átadva)

Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára a vevő által megjelölt fuvarozóhoz eljuttatni és neki fuvarozás céljára átadni.

Ez a klauzula közúti, vasúti és légi fuvarozás esetén alkalmazható.

A költség és a kockázat a megadott földrajzi ponton az árunak a fuvarozó részére történő átadása után a vevőt terheli, ezért ez 1 pontos, multimodális klauzula. (Lássunk néhány példát. Ha az árut a fuvarozó fuvarozás céljára nem veszi át többletköltségek merülnek fel, amelyek a vevőt terhelik.)

• Fuvarozási eszközről a vevő gondoskodik.
• Az eladó értesítési kötelezettsége: az áru elkészülte vagy a speditőrnek való átadás.
• A vevő értesítési kötelezettsége: a fuvareszköz vagy a választott speditőr.
• Ha a vevő elmulasztja értesítési kötelezettségét, akkor az eladó jogosult fuvarozót választani.
• Kiviteli engedélyről az eladó, beviteli engedélyről a vevő gondoskodik.
• Exportra az eladó, importra a vevő vámoltat.

 

FAS - Free Alongside Ship (költségmentesen a hajó oldala mellé)

Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára az indulási kikötőbe eljuttatni és a hajó hosszanti oldala mellett úgy elhelyezni, hogy az a hajóra közvetlenül berakható legyen.

Költség és kockázat az elhajózási kikötő rakpartjától a vevőt terheli, ezért ez 1 pontos, tengeri vagy belvízi klauzula. (Lássunk néhány példát. Ha nincs ott a hajó, akkor az eladó nem tudja az árut a hosszanti oldala mellett elhelyezni, ezért kikötőraktárba kell tennie, amelynek költségeit a vevő köteles viselni. Ha túl nagy a hajó, mert kicsi a kikötő, akkor a tengeren kell megpakolni, amelyhez könnyítőhajóra van szükség, amelynek költségeit az eladó viseli.)

• Fuvareszközről a vevő gondoskodik.
• Az eladó értesítési kötelezettsége: az árut a hajó oldalához szállította.
• A vevő értesítési kötelezettsége: a hajó neve, a rakodóhely, és a határidő.
• Az eladó a vevő kérésére és költségére segít az exportengedély beszerzésében.
• A vámkezeltetést a vevő végzi.
• A vevő viseli a mulasztások költségeit.

 

FOB - Free on Board (költségmentesen a hajó fedélzetén)

Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára az indulási kikötőbe eljuttatni és a hajó fedélzetén a vevő rendelkezésére bocsátani.

Amikor az áru áthalad a hajó korlátja felett az összes költség és kockázat átszáll a vevőre, ezért ez 1 pontos, tengeri klauzula. (Lássunk néhány példát. Ha az áru a korlátra esik, akkor a berakodást szabályzó első tiszt mondja meg kire száll a kockázat. Ha nincs ott a hajó, akkor az eladó nem tudja az árut felpakolni, ezért kikötőraktárba kell tennie, amelynek költségeit a vevő köteles viselni. Ha túl nagy a hajó, mert kicsi a kikötő, akkor a tengeren kell megpakolni, amelyhez könnyítőhajóra van szükség, amelynek költségeit az eladó viseli.)

• Fuvareszközről a vevő gondoskodik.
• Az eladó értesítési kötelezettsége: az áru a hajó fedélzetén van. Kiállíttatja a hajóraklevelet, ezzel igazolja, hogy a fuvarozó átvette az árut.
• A vevő értesítési kötelezettsége: hajó neve, rakodóhely, határidő.
• Az eladó szerzi be az exportengedélyt, ő vámoltat exportra, a vevő szerzi be az importengedélyt, ő vámoltat importra.

 

---

A "C" csoport

CFR - Cost and Freight (költség és fuvardíj fizetve)

Az eladó köteles az árut saját költségére az érkezési kikötőbe eljuttatni, a kockázat azonban az indulási kikötőben, amikor az áru áthalad a hajó korlátja felett, átszáll a vevőre, ezért ez 2 pontos, tengeri klauzula.

• Fuvareszközről a vevő gondoskodik.
• Az eladó értesítési kötelezettsége: az áru fedélzetre kerülése. Majd átadja a B/L-t.
• A vevő értesítési kötelezettsége: rendeltetési kikötő illetve határidő.
• Az eladó szerzi be az exportengedélyt és vámoltat, a vevő az importengedélyt és vámoltat.
• A vevő viseli az úton levő áruval kapcsolatos költségeket.

 

CIF - Cost Insurance and Freight (költség, biztosítás és fuvardíj fizetve)

A biztosítást az eladó köti meg a vevő javára, a CFR érték 110%-ára. A többi pontban megegyezik a CFR-rel.
Az eladó köteles az árut saját költségére az érkezési kikötőbe eljuttatni, a kockázat átszáll a vevőre az indulási kikötőben, amikor az áru áthalad a hajó korlátja felett, az eladó biztosításra kötelezett, ez egy 2 pontos, tengeri klauzula.

• Fuvareszközről a vevő gondoskodik.
• Az eladó értesítési kötelezettsége: az áru fedélzetre kerülése. Majd átadja a B/L-t.
• A vevő értesítési kötelezettsége: rendeltetési kikötő illetve határidő.
• Az eladó szerzi be az exportengedélyt és vámoltat, a vevő az importengedélyt és vámoltat.
• A vevő viseli az úton levő áruval kapcsolatos költségeket.

 

CPT - Carriage Paid to ... (fuvarozás fizetve valameddig)

Az eladó köteles az árut saját költségére a vevő által megjelölt rendeltetési helyre eljuttatni. A kockázat a vevőt terheli attól kezdve, hogy az eladó az árut az első fuvarozónak átadja, ezért ez egy 2 pontos, multimodális klauzula.
Kockázatos, mert ha az eladó rosszabb állapotban lévő hajót választ és az áruval történik valami, akkor az a vevőt terheli.

• Fuvareszközről az eladó gondoskodik.
• A vevő fizeti a kirakodás költségeit.
• Az eladó szerzi be a kiviteli engedélyt, ő vámoltat exportra, a vevő a behozatali engedélyt, ő vámoltat importra.
• Az eladó értesítési kötelezettsége: a fuvarozónak történő áruátadás. Át kell adnia a szállítási okmányokat a vevőnek.

 

CIP - Carriage Insurance Paid to... (fuvarozás, biztosítás fizetve valameddig)

A biztosítást az eladó köti meg a vevő javára, a szerződéses ár (CPT) 110%-ára. A többi pontban megegyezik a CPT-vel.

Az eladó köteles az árut saját költségére a rendeltetési helyre eljuttatni. A kockázat az első fuvarozótól kezdve a vevőt terheli. Az eladó biztosításra kötelezett. Ez egy 2 pontos, multimodális klauzula.

• Fuvareszközről az eladó gondoskodik.
• A vevő fizeti a kirakodás költségeit.
• Az eladó szerzi be a kiviteli engedélyt, ő vámoltat exportra, a vevő a behozatali engedélyt, ő vámoltat importra.
• Az eladó értesítési kötelezettsége: a fuvarozónak történő áruátadás. Át kell adnia a szállítási okmányokat a vevőnek.

 

---

A "D" csoport

 

DAF - Delivered at Frontier (határra szállítva)

Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára a szerződésben megjelölt határig eljuttatni és a vámhatár előtt a vevő rendelkezésére bocsátani. A vámmal kapcsolatos költségek a vevőt terhelik. Ez egy 1 pontos, multimodális klauzula.

• Fuvareszközről az eladó gondoskodik.
• Az eladó értesítési kötelezettsége: az áru fuvarozónak való átadása. Át kell adnia az okmányokat a vevőnek.
• Az eladó szerzi be a kiviteli engedélyt és vámoltat exportra, a vevő szerzi be a beviteli engedélyt és vámoltat importra.

 

DES - Delivered ex Ship (leszállítva hajóról történő átadással)

Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára az érkezési kikötőbe eljuttatni és a hajó fedélzetén a vevő rendelkezésére bocsátani. A kirakodás költsége és kockázata a vevőt terheli. Ez egy 1 pontos, tengeri vagy belvízi klauzula.

• Fuvareszközrol az eladó gondoskodik.
• Az eladó értesítési kötelezettsége: elhajózás és várható érkezés. Át kell adnia az okmányokat.
• Az eladó szerzi be a kiviteli engedélyt, ő vámoltat exportra, a vevő szerzi be a behozatali engedélyt és ő vámoltat importra.

 

DEQ - Delivered ex Quay (leszállítva rakparton történő átadással)

Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára az érkezési kikötőbe eljuttatni és a kikötő rakpartján a vevő rendelkezésére bocsátani. A vámkezeléssel kapcsolatos költségek és terhek a vevőt terhelik. Ez egy 1 pontos, tengeri vagy belvízi klauzula.

• Fuvareszközről az eladó gondoskodik.
• Az eladó szerzi be az export- és importengedélyt, ő vámoltat.
• VAT fizetési kötelezettségről a felek külön állapodnak meg.

 

DDU - Delivered Duty Unpaid (leszállítva vámfizetés nélkül)

Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára a szerződésben megjelölt rendeltetési helyre eljuttatni. Minden költséget és kockázatot köteles viselni, a vám kivételével. Ez egy 1 pontos, multimodális klauzula.

• Fuvareszközről az eladó gondoskodik.
• Az eladó szerzi be a kiviteli engedélyt és vámoltat, a vevő szerzi be a beviteli engedélyt és vámoltat.
• VAT fizetési kötelezettségről a felek külön állapodnak meg.

 

DDP - Delivered Duty Paid (leszállítva vámfizetéssel)

Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára a rendeltetési helyre eljuttatni, minden költséget és kockázatot viselni, beleértve a vámot is. Ez egy 1 pontos, multimodális klauzula.

• Fuvareszközről az eladó gondoskodik.
• Az eladó szerzi be a kiviteli és a beviteli engedélyeket és vámoltat.
• VAT fizetési kötelezettségről a felek külön állapodnak meg.

 

---

Összefoglalás

Az alábbi ábra segít az eddig leírtak áttekintésében.