Rovat: Munkavédelem

Tűzvédelmi vizsgálat szükséges a könnyűszerkezetes házak építési engedélyéhez
Az építési hatóságok nem adhatnak ki építési engedélyt olyan helyszínen szerelt könnyűszerkezetes házra, amelynek a tűzállóságát laboratóriumban nem vizsgálták meg.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által rendezett tájékoztatón elhangzott: a szakmai szövetség könnyűszerkezet építő szakmai tagozata az idén tavasszal javaslatot juttatott el az ÖTM-be azzal a céllal, hogy egységessé váljon a helyszínen szerelt könnyűszerkezetes épületek engedélyezése. A probléma az, hogy az üzemben előregyártott könnyűszerkezetes épületek (készházak) minden esetben rendelkeznek ÉME igazolással (megfelelőségi engedéllyel). Így azokra - ennek birtokában - kapható építési engedély.

Az uniós előírás szerint csak tanúsított minőségű anyagokból lehet házat építeni. A tégla épületeknél a szerkezetek megfelelőségét a felelős műszaki vezető igazolja. A tégla ugyanis éghetetlen, a leggyakoribb 38 centiméter vastag fal megfelelő hő- és hangszigetelő, továbbá a fal garantáltan elbírja a födémet és a tetőt. A felelős műszaki vezetőnek csak azt kell igazolnia, hogy a minősített anyagokat az azokra vonatkozó szabályok szerint építették össze.
Ezzel szemben a könnyűszerkezetes ház határoló fala hiába áll minősített alkatrészekből (fából, hőszigetelésből, gipszkartonból), még nem biztos, hogy összességében megfelel a statikai, hang-és hőszigetelési, tűzvédelmi, használhatósági és egyéb követelményeknek. A szerkezet megfelelőségét - az anyagoktól függetlenül - újra vizsgálni kell.

Az építési hatóságok itt bizonytalanodtak el, és vált a gyakorlatuk eltérővé. Volt amelyik megkövetelte a teljes ÉME dokumentációt, míg a másik elfogadta a "lopott" tanúsítványt is. Arról nem is beszélve, hogy a tégla-szerkezetre megadott építési engedély alapján helyszínen szerelt könnyűszerkezetes épület készült, amire a hatóság megadta a használatbavételi engedélyt. Miután a nem minősített szerkezetekkel kapcsolatosan sok panasz érkezik az ÉVOSZ könnyűszerkezet építő szakmai tagozatához, a problémát orvosolni kell, erre született a tagozat - már említett - felvetése.
Az építési hatóságokkal - a közigazgatási hivatalokon keresztül - a könnyűszerkezetes épületek engedélyezésével kapcsolatos feltételeket levélben közölték pár hónapja. Az első fokú építési hatóságok a következőkben már ez alapján bírálják el az engedélyeket. A készházak - miután rendelkeznek ÉME minősítéssel - könnyített eljárásban kaphatnak engedélyt, a helyszínen szerelteknél viszont dokumentálni kell, hogy azok megfelelnek valamennyi követelménynek. Az állékonyságot, a hang- és hőszigetelést például számításokkal kell igazolni, viszont a tűzállóságot csak laboratóriumi vizsgálattal lehet megállapítani. Ezt meg kell követelnie az építési hatóságnak, e nélkül nem adhat ki építési engedélyt. Viszont az a cég, amelynek van meghatározott szerkezetű (rétegrendű és összeépítésű) falra tűzállósági igazolása, ezzel az igazolással és szerkezettel építhet további házakat is.

Az Építésügyi Minőségellenőrzési Innovációs Kht. tudományos igazgatója ezzel kapcsolatban felidézte az uniós szabályokat. Ezek lényege, hogy a következő lépésben a helyszínen szerelt könnyűszerkezetes házak valamennyi paraméterét - ugyan úgy, mint a készházakét - laboratóriumban kell ellenőrizni.
A kistérségek központjaiba helyezett építési hatóságokat azért nem hozták létre, mert időközben a kormány átszabta a kistérségek területeit. Az új elhelyezkedéshez igazodva nemsokára kidolgozzák az ÖTM-ben azt a hatósági rendszert, amelynek eredményeként a jelenleg működő 500 első fokú építési hatóság száma mintegy 200-ra csökken.





