Szabványügyi alapismeretek

A fejezet rávilágít a szabványok ismeretének fontosságára

Megismertet a szabványosítás céljaival és alapelveivel, a jogszabályok és a szabványok közötti különbségekkel, amelyek a kidolgozás és az alkalmazás módjában rejlenek. Tisztázza a szabványok önkéntes és kötelező alkalmazásának célját és eseteit. Tárgyalja a szabványosítás szintjeit, a nemzeti, az európai és a nemzetközi szabványosítást, valamint a harmonizált szabványok jelentőségét. Végül az olvasó megismeri a szabványok keresési lehetőségeit. A fejezet végén megtalálhatók a szabványok kötelező alkalmazását elrendelő hazai jogszabályok.

Bővebben...

Szabványok közzététele, jelölése

A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) által elfogadott, a Szabványügyi Közlönyben közzétett szabvány: magyar nemzeti szabvány. Minden magyar nemzeti szabvány kibocsátói jele "MSZ"-szel kezdődő betűszó, amely után a kiadvány azonosítószáma következik. Ezek együtt adják a szabvány azonosító jelzetét. A szabvány kibocsátási éve az azonosító jelzethez mindig kettősponttal kapcsolódik, és ezek együtt jelentik a szabvány hivatkozási számát. A szabvány lehet európai vagy nemzetközi szabvány megfelelője is, akkor "MSZ EN", "MSZ ISO" vagy "MSZ EN ISO" kibocsátói jele van. Figyelni kell arra, hogy milyen kibocsátói jelű szabványt keresünk, mert szabványok között előfordul, hogy megegyezik a szabványok azonosítószáma, és eltérő kibocsátói jel mellett egészen más tartalmú szabványokat találunk (például az MSZ EN ISO 140-3:1998 akusztikai szabvány, míg az MSZ-04-140-3:1987 fűtési hőszükséglet számítására vonatkozó szabvány). Előfordul, hogy egy szabványt korszerűsítenek,és azt az előzővel azonos azonosítószámmal adnak ki.

Ilyenkor a szabvány közzétételének évszáma megváltozik, ezért a szabványok egyértelműen a teljes hivatkozási számmal azonosíthatóak. Évszám nélküli hivatkozás esetén a szabvány legutolsó kiadását kell figyelembe venni.

Bővebben...

Szintek és kapcsolatok a szabványok világában

A nemzeti szabványosítás mellett a szabványosításnak vannak más - alacsonyabb és magasabb - szintjei is. A szabványosítás szintjein belül megkülönböztethetjük a nemzeti kereteken belüli és azokon kívüli szinteket.

A szabványosítás szintjei nemzeti kereteken belül

A szabvány fogalom említett meghatározása, a szabványosítás céljai és alapelvei a nemzeti szabványra vonatkoztathatók maradéktalanul. Tágabb értelmezés szerint azonban a szabványosítás és a szabványkiadványok közé sorolhatunk más dokumentumokat is.

Bővebben...