Rovat: Vízkezelés, takarékoskodás

 

Takarékoskodjunk az ivóvízzel! Kút létesítése, kútásás, kútfúrás

Hazánkban egy fő napi vízigénye átlagosan gépesített háztartásban 120-170 l/nap között változik, mennyisége átlagértékben közel 140-150 l/nap. A vízmennyiség jelentős, több mint 60%-át teszi ki a tisztálkodás és a WC használat vízszükséglete. Napjainkban, mikor az ivóvíz értéke nem kis tételt jelent a költségeink között és legtöbb helyen még a csatornázási díj is növeli ezt az összeget, elgondolkodtató, hogy hálózati vízzel, vagy valamilyen más alternatív lehetőséggel oldjuk meg kertünk öntözését, autónk mosását, esetleg háztartásunk vízellátását.

A vízmennyiséget kétféleképpen lehet csökkenteni:

• Az egyik megoldási módszer a víztakarékos szerelvények, berendezések használata;
• A másik módszer az ivóvíz minőségű víz felhasználásának csökkentése és a vízigény pótlása a felhasználási célnak megfelelő, de nem ivóvíz minőségű vízzel, hanem talajvízzel vagy csapadékvízzel.

Kutat is létesíthetünk többféleképpen:

• Talajvíz vagy rétegvíz bázisra (a felhasználás céljától függően);
• Ásott kút, vert kú, fúrt kút, csőkút kivitelben.

Talajvíz, csapadékvíz felhasználása

A háztartási vízigény kielégítésének egy részéhez nincs szükség ivóvíz minőségű vízre, hanem más rendelkezésre álló vízből, mint csapadék vagy talajvízből is megoldható. Talaj és csapadékvíz használatával: Az autómosás, kertöntözés, WC öblítés és mosás esetén 51 % nagyságrendű ivóvíz minőségű víz megtakarítása eredményezhető. Alkalmazásához egyrészt az épületben két elkülönített vízvezeték beszerelésére van szükség, másrészt a csapadékvíz összegyűjtésére, tisztítására vagy a kútfúrás eredményeképpen a talajvíz kiemelésére és annak felhasználásához szükséges berendezésre.

Vízellátás felszín alatti vízből

Családi házak, felszín alatti vízből történő vízellátása különböző típusú kutak létesítése általi víznyeréssel oldható meg. A felszín alatti vízkészletek különböző mélységekben lévő víztartó rétegekben helyezkednek el. Az építendő kút típusát a vízadó réteg mélysége, minősége és az igényelt vízmennyiség határozza meg.

A felszín alatti vizek

A talajvíz a felszín alatti első vízadó rétegben tárolt víz. Előfordulási mélysége 0-50 méter , minősége területeként jelentősen változik. A talajvíz minősége gyakran nem felel meg az ivóvíz kritériumának, mivel a felszínről érkező szennyezésekre igen érzékeny, ezért ivóvíz felhasználásra nem alkalmas. A rétegvíz legfelső vízadó rétegtől egy vagy több vízzáró réteggel elválasztott, további vízadó rétegekben tárolt víz. A rétegvizek a felszíni szennyeződésektől védettebbek, általában ivóvíznek megfelelő víz nyerhető belőlük. Kinyerésük azonban a nagyobb fúrásmélység és a szigorúbb műszaki követelmények miatt általában költséges.

Ahhoz, hogy a felszín alatti vizekből felhasználható vizet nyerjünk, szükségünk van egy kútra és a hozzá tartozó berendezésre.

A megfelelő kúttípus kiválasztása érdekében meg kell megvizsgálni, hogy talajvízre vagy rétegvízre települ-e a kút, másrészt a vízadó réteg szemcseszerkezetét.

A kutak mélységük alapján az alábbi csoportba oszthatók:

• mély kutak az 500 m-nél mélyebbek;
• közepes mélységű kutak 200 - 500 m mélyek;
• kis mélységűek az 50 - 200 m;
• sekély mélységűek az 50 m-nél kisebb mélységű kutak.

Az egyedi vízellátást szolgáló sekély mélységű kutak a következők lehetnek:

1. Ásott kutak
   Az ásott kút jellemzője, hogy nagy mennyiségű vizet tárol, ezért gyenge vízadó képességű rétegben is jól használható. Kivitelezési technológia szerint az ásott kút két típusa különböztethető meg: a normál kivitelű ásott kút és a süllyesztett kút.
   - Normál kivitelű ásott kutak
   A kivitelezésekor az előre kialakított munkagödörbe utólag építik be a kútbélelést, amely leggyakrabban betongyűrűvel történik, de készülhet tégla, vagy kőfalazattal is. A normál kivitelű ásott kút fő része a kút gödrébe épített kútbélés. A kútbélés lehet tömör, perforált vagy hézagos. A tömör bélésű kút csak alulról, a hézagos és perforált kút oldalról is kap vizet. A kútbélés aljára 5-10 mm átmérőjű mosott kavics kerül. Ez a kavicsréteg akadályozza meg a talaj finomabb szemcséinek bejutását a kútba. A kútfej kialakításakor gondoskodni kell arról, hogy a kútba felülről ne kerülhessen szennyeződés, erre vasbeton tetőzet vagy jól záró aknafedél lap a legmegfelelőbb. Az ásott kút átlagosan 0,5 - 5,0 m3/nap vízigény kielégítésére alkalmas.
   - Süllyesztett kút
   A süllyesztett kutak készítésénél a felszínen elkészített kútköpenyt előre helyezik a kijelölt helyre, és a bélésen belülről termelik ki a földet, miközben a kútköpeny a saját súlya alatt a kívánt mélységig lesüllyed. A süllyesztett kutakhoz tartozik az aknakút melyet általában egy métert meghaladó átmérőjű, henger alakú vasbeton gyűrű lesüllyesztésével készítik. A legalsó gyűrűk elérik a 15-20 m mélyen levő vízadó réteget. A kút alulról táplálkozik, a vízadó homokréteg leterhelésére a kút aljára kavicsréteg kerül. A kútban helyezkednek el a víztermelést szolgáló szerelvények, a szivattyú, vagy annak szívócsöve.
   
   
2. Vert kút (Norton-kút)
   A Norton-kút tömör heggyel felszerelt, a vízadó réteg szintjén perforált acélcső, melyet veréssel hajtanak le a vízadó rétegbe. Átmérője 80-100 mm, mélysége 10-15 méter. A maximum 30 m-es mélységbe fúrt vagy vert csőkút olyan felszín alatti víz nyerésére alkalmas, amely általában az első vízzáró réteg alatt levő vizet hasznosítja. A perforált csőszakaszt szűrőszövet boríthatja. A vert kutak többnyire csak kis vízhozamok kielégítésére alkalmasak és leghatékonyabban csak a kavicsos vízadó rétegben alkalmazhatók.
   
   
3. Fúrt kút vagy csőkút
   A kútfúrást általában nagyobb mélységű kutak létesítése esetében alkalmazzák, de nem kizárt kis mélységű kialakítása sem. Viszonylag egyszerűen készíthető, a víztartó rétegbe lefúrnak, majd egy alul lyukacsos, vékonyabb csövet helyeznek a furatba, és a béléscsövet kaviccsal kitöltik, ezáltal mesterséges szűrőréteg keletkezik a kút körül a béléscső eltávolítása után is. A csőkút átlagos mélysége 25 méter, vízkiemelésük a kútra szerelt szivattyúval történik. A kútból kitermelt víz pótlása a környező vízvezető rétegekből történik. A talajvízre telepített fúrt kút általában egyrétegű béléscsővel készül. A fúrt kutak közül a 30 méternél kisebb mélységű, száraz fúrási eljárással készülő kutakat külön elnevezéssel csőkutaknak hívják. A csőkutat elsősorban felszín közeli, kavicsos homokos vízadó rétegekbe mélyítik, amelyek rendszerint jó vízadó képességűek és több irányú vízpótlással rendelkeznek.

 

 

A létesítés folyamata

1. Engedélyezés
   Saját kút fúrása minden esetben engedélyköteles. Ha a kútból történő vízkivétel nem haladja meg a napi 1,5 m3 vagy az évi 500 m3 mennyiséget, úgy az engedélyezés a települési Önkormányzat hatáskörébe tartozik.
   Talajvízre telepített kutak esetében az engedély feltétele, hogy a vízhasználat kizárólag a kérelmező háztartása, illetve tevékenysége szükségleteinek kielégítését szolgálja.
   Rétegvízre telepített kút létesítése és üzemeltetése engedélyhez kötött, a felhasznált vízmennyiség után járulékot is kell fizetni. A felhasznált vízmennyiség megállapíthatósága érdekében a vízkivételre hitelesített vízórát kell felszerelni.
   
   
2. A kút előzetes méretezése
   Fontos tudni, hogy a kutat milyen célra fogjuk használni, öntözés, házi vízellátás, vagy esetleg ivóvíz. Szükséges felmérni a méretezéshez a talaj minőségét, a vízadó réteg szemcseszerkezetét.
   
   
3. Kútfúrás
   A talajvízre épített kutak rendszerint kis mélységűek, általában 20 méternél nem mélyebb de előfordul, hogy akár 50-70 méter is lehet. A kis és közepes kutak fúrása is komoly felkészültséget, tudást és tapasztalatot igényel. A házilagosan, vagy nem megfelelő módon készült kutak rövid időn belül használhatatlanná válnak, ezért minden esetben bízzuk szakemberre!
   
   
4. Kivitelezési lap
   A kivitelezési lapon a fúrt kút minden lényeges adata szerepel, melyek közül a legfontosabb az úgynevezett homokolási határ és a nyugalmi vízszint és ez egyben a garancia levél is.
   
   
5. Próbaszivattyúzás
   A kút megfúrását követően tisztítószivattyúzás történik, majd a próbaszivattyúzásra kerül sor a kút átadásakor. A próbaszivattyúzás során egyre növelik a kiszivattyúzott víz mennyiségét egészen addig, amíg homokolást nem tapasztalnak. Ez a homokolási határ az, amit a kút használata során soha nem szabad túllépni, mert akkor a kút körüli talajszemcsék megmozdulhatnak, ami a vízszűrő réteget eltömítheti.
   
   
6. Üzemi vízszint meghatározása
   Ez a szint határozza meg, hogy milyen teljesítményű szivattyút lehet alkalmazni a kútban. Amennyiben az üzemi vízszint mélyebben van 8 méternél, akkor csak búvárszivattyút lehet alkalmazni. Amennyiben az üzemi vízszint 8 méternél magasabban van, akkor lehet alkalmazni szárazbeépítésű szivattyúkat, ami lehet normál szívású, vagy önfelszívó.
   
   
7. A kút üzembe helyezése
   Az elkészült kutat ki kell tisztítani és szakszerű szivattyúzással ki kell alakítani az úgynevezett természetes szűrővázat. A víztermelést kis vízhozammal kell elkezdeni, majd miután a víz letisztult és az üzemi vízszint beállt, növelni lehet a vízhozamot amíg a kívánt vízhozam másfélszeresét el nem éri. A szivattyúzás alatt legalább óránként mérni kell a kitermelt vízhozamot és a kút vízszintjét. Ezekre az adatokra az engedély megkéréséhez van szükség. A kút létesítését követően a termelt víz vízminőségi vizsgálatát mindenképpen el kell végeztetni, mivel csak így határozható meg, hogy a nyert vizet milyen célokra lehet felhasználni.

 

 

---

 

Bővebb részletek iránt kérjük forduljon megfelelő szakemberhez!

 

Linkajánló:

 

ATLAS Innnoglobe kft. - vízkút, talajmechanika, környezetvédelem, geotermikus energia Cégünk fő tevékenysége jellemzően a talajhoz, talajvízhez és az emberi létesítményekhez kapcsolódik. A földtani - műszaki - és környezetvédelmi tudományos tervezéseken és kivitelezéseken túl családi házának és alternatív fűtési rendszerének kivitelezését is vállaljuk.